„Szent kereszt” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sokoró (vitalap | szerkesztései)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Áldáshozó (vitalap | szerkesztései)
→‎Története: Múlt idő
9. sor:
[[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin császár]] elrendelte, hogy ott a Golgotán, egy bazilikát emeljenek.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/S/Szent%20S%C3%ADr-templom.html Szent Sír Templom] - Magyar katolikus lexikon</ref> Azt is kérte, hogy a felépített bazilika kiválóbb legyen mint az addig épült összes városok kiváló épületei szépségükben maradjon el attól.<ref>http://lexikon.katolikus.hu/S/Szent%20S%C3%ADr-templom.html</ref> Makariosz Jeruzsálem akkori püspöke elkezdte kiválasztani a helyszínt. Ásatási munkálatok közben, a föld mélyén, találtak keresztre feszítésre használt fagerendákat. Ezt Konstantin császár leveléből tudjuk meg, melyet „Vita Constantini” művében közöl [[Kaiszareiai Euszebiosz]].<ref>http://www.documentacatholicaomnia.eu/03d/0265-0339,_Eusebius_Caesariensis,_Vita_Constantini_%5BSchaff%5D,_EN.pdf (online, angol nyelvű)</ref> Azt írja, megtalálták Krisztus „szenvedésének kiváló emlékét, amit annyi éven át a föld gyomra fedett be, és ami igen csak nagy csodálkozást keltett<ref>[http://www.documentacatholicaomnia.eu/03d/0265-0339,_Eusebius_Caesariensis,_Vita_Constantini_%5BSchaff%5D,_EN.pdf Eusebius Caesariensis: Vita Constantini (angol nyelvű)]</ref>”. A bazilika helyét végül úgy határozták meg, hogy Krisztus sírját és a keresztek megtalálásának helyét is magába foglalja.
 
[[Jeruzsálemi Szent Cirill]] egyházatya, aki később, egy 351 május 7-i keltezésű<ref>http://www.szentpeter.hu/Szentpeteri_Levelek/SzentpeteriLevelek_2011_09.pdf</ref> levelében megerősítette a megtalálás tényét, melyet [[II. Constantinus római császár]]hoz, Nagy Konstantin fiához ír: "A te atyádnak Konstantinnak idejében megtalálták Jeruzsálemben a Kereszt üdvözítő fáját."<ref>http://www.newadvent.org/fathers/310104.htm Jeruzsálemi Szent Cirll Katekézisének IV. olvasmányának 10. pontja (angol nyelvű)</ref> Majd megemlítimegemlítette, hogy az egész földön szétosztották a fát.
 
Negyvennégy évvel később [[Szent Ambrus]], Milánó püspöke azt állítjaállította 395-ben, hogy [[Szent Ilona]] kezdeményezte a megkeresését. [[Szókratész Szkholasztikosz]] konstantinápolyi történész határoljahatárolta be a megtalálás idejét, mely szerinte 325 és 326 között történt. Mások is alátámasztjákalátámasztották – mint például [[Rufinus bizánci miniszter]], [[Nólai Szent Paulinus]], [[Szózomenosz Szalamónész]] (Salminius Hermias Sozomenus) és Theodoretos egyházi írók –, hogy Szent Ilona találta meg a szent keresztet. Ezek alapján [[I. Justinianus bizánci császár]] a Justinianus kódexben törvénybe foglalta, „Szent Ilona megtalálta a keresztények szent fáját”.
 
Egy 13. századi legendagyűjtemény a [[Legenda aurea]] szerint - amit az [[Érdy-kódex]]<ref>http://magyar-irodalom.elte.hu/arianna/plaustrum/01LBoriD.html</ref> is átvett -, Szent Ilona Makariosz jeruzsálemi püspöktől kapta a tanácsot, vigyék egy gyógyíthatatlan beteghez a megtalált kereszteket, mert lehet hogy az igazi kereszt meggyógyítja a haldoklót. Az egyik kereszt hozzáérintésével felgyógyult a beteg, így választották ki azt a fát amelyiket ma, szent vagy igaz keresztnek nevezünk.
51. sor:
=== Katolikus szempont ===
 
Jézus ereklyéinek fontosságát a Bibliából következtették ki. Egy beteg asszony úgy gyógyulgyógyult meg, hogy csak Jézus ruháját érintiérintette az ő tudta nélkül hátulról. Ez a vérfolyós asszony esete. A hívők úgy gondolják, hogy Krisztus szenvedett a keresztfán és megszentelte vérével. Krisztus az [[Utolsó vacsora|utolsó vacsorán]] felajánlotta vérét is. Emiatt válik fontossá minden tárgy amivel Jézus érintkezett, és jogosnak tartják az ereklye gyűjtést. Sőt, vannak akik abban is bíznak, ha egy eredeti ereklyéhez egy másolatot hozzáérintenek akkor az átveszi szent jellegét.
A katolikus liturgiában a kereszt megtalálásának ünnepe május 3-a.