„John Fitzgerald Kennedy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Űrprogramok: ref. |
→Űrprogramok: ref. |
||
497. sor:
Az Eisenhower adminisztráció örökségében tervek is szerepeltek a Mercury-program sikerét követő lehetséges folytatásra (mivel a Mercury célja az első ember világűrbe juttatása volt, ám ezt a teljesítményt is a szovjetek hódították el, így a vert helyzetben levő amerikaiaknak szükségük is volt folytatásra, hogy a versenyben ne ők maradjanak a vesztesek). Ebben egy Föld körül keringő [[űrállomás]], illetve a hozzá közlekedő [[űrhajó]](k) szerepelt(ek), alternatívaként pedig a [[Hold]] megkerülése, vagy éppen leszállás a felszínére. A [[NASA]] meg is kapta a feladatot, hogy részletesebben dolgozza ki a terveket, ám forrásokat – elsősorban Eisenhowernek az űrrepülésekhez való vonakodó hozzáállása miatt – nem kapott hozzá az űrhivatal.<ref>{{cite book|last1=Murray|first1=Charles|last2=Cox|first2=Catherine Bly|title=Apollo|origyear=2004|publisher=South Mountain Books|pages=60|isbn=978-0976000808|url=https://books.google.hu/books/about/Apollo.html?id=Jn_8PQAACAAJ&redir_esc=y}}</ref>
Kennedy munkája a feladathoz rendelt szervezet felállításával kezdődött. Ehhez először maradásra bírta Eisenhower utolsó tudományos tanácsadóját, [[Jerome Wiesner]]t és kinevezte az [[Elnöki tudományos Tanácsadó Testület]] élére.<ref>{{cite book|last=Nelson|first=Craig|title=Rocket Men: The Epic Story of the First Men on the Moon|origyear=2009|publisher=New York: John Murray|pages=145|isbn=978-0-670-02103-1|url=https://archive.org/details/isbn_9780670021031}}</ref> Wiesner egyébként az emberrel végzett űrtevékenység nagy ellenlábasa volt, korábban rendkívül kritikus hangot ütött meg a Mercury-programmal kapcsolatban.<ref>{{cite web|url=https://history.nasa.gov/SP-4102/ch2.htm|title=SP-4102 Managing NASA in the Apollo Era – Chapter 2 The Making of NASA Policy, 1958-1969|author=Arnold Levine|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2021-09-14}}</ref> Wiesner mellett politikai oldalon még egy személyt vont be az ügybe. Elérte, hogy a Kongresszus változtassa meg a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Törvényt, amely lehetővé tette számára, hogy a [[Nemzeti Repülési és Űrhajózási Tanács]]ban betöltött elnöki tisztségét alelnökére, Johnsonra delegálhassa. Johnson viszont – Wiesnerrel ellentétben – nagy támogatója volt az űrprogramoknak, még a szenátusi időkből, amikor Johnson tevékeny részt vállalt a NASA felállítása körüli törvényhozói munkából, így még ezirányú tudással is bírt (nem mellesleg pedig Kennedy ezzel elfoglaltságot is adott a politikailag is kotnyeles Johnsonnak). Kennedynek emellé kellett még egy, a politikában is jártas végrehajtó szereplő, a NASA élére. Tizenhét jelölt meghallgatása után Kennedy [[James Webb]]et választotta. Webb – aki később a tökéletes választásnak bizonyult – korábban Truman alatt szolgált, mint költségvetési igazgató, majd államtitkár, jártas volt a washingtoni bürokráciában, a törvényhozás működésében, így egyszerre alkalmas volt, hogy elfogadtassa magát a Kongresszussal, az elnökkel és a közvéleménnyel.
Kennedy 1961 januárjában ehhez a témához is hozzálátott, amikor a [[State of the Union beszéd]]ében nemzetközi kooperációt ajánlott a világűrben (tompítandó a lemaradást, mivel a partnerség keretében nem lett volna kivel szemben lemaradni), ám Hruscsov ezt elutasította, mivel a szovjetek nem szerették volna felfedni a rakétafejlesztésekben elért eredményeiket. Ezidőtájt még Kennedy elképzeléseiben az űrtevékenység leépítése szerepelt, de halogatta ebbéli döntését az e tevékenységet lelkesen támogató Johson miatt, bár tanácsadói szerint az Apollo-program néven futó Eisenhowertől örökölt tervek költségei megfizethetetlenül magasnak látszottak, ami miatt a gazdasági érvek is a program leállítása mellett szóltak. Emellett ott volt még Kennedy tarsolyában a NASA menetrendje, mely szerint 1961. márciusában embert szállító űrhajó indulhat Cape Canaveralről és ezzel ha sikerül megelőzni a szovjeteket, sikerülhet a visszavágás az űrversenyben a Szputnyikért az első ember világűrbe juttatásával (azonban Wernher von Braun, az embert szállító űrhajó rakétájának fejlesztője ragaszkodott még egy közbeeső próbához, a csimpánzzal végzett tesztrepülés elégtelen eredményei miatt, ami májusra tolta az első emberrel végzett repülést – sokan emiatt von Braunt hibáztatták, hogy Amerika elszalasztotta az elsőség lehetőségét).
| |||