„John Fitzgerald Kennedy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
513. sor:
::''„Egyetlen nemzet sem, amely azt várja el magától, hogy más nemzetek vezetője legyen, egyetlen nemzet sem maradhat le ebben az [[űrverseny]]ben...Úgy döntöttünk, a Holdra szállunk, Ügy döntöttünk a Holdra szállunk [félbeszakítja a taps], úgy döntöttünk a Holdra szállunk ebben az évtizedben és más dolgokat is megteszünk, nem azért, mert ezek könnyűek lennének, hanem éppen azért mert nehezek, mivel ez a cél fog szolgálni legjobb energiáink és képességeink szervező erejeként, mivel ez az a kihívás, amelyet el kívánunk fogadni, az amelyet nem akarunk halogatni, és az amiben elhatároztuk, hogy győzünk...”''<ref>{{cite web|url=https://web.archive.org/web/20060708190606/http://webcast.rice.edu/speeches/19620912kennedy.html|title=President John F. Kennedy: The Space Effort|author=John F. Kennedy|language=angol|publisher=Rice University|accessdate=2021-08-19}}</ref>
 
[[1962]] [[november 21.|november 21]]-én a kabinet és a NASA vezetői, köztük James Webb részvételével tartott ülésen Kennedy kinyilvánította, hogy a holdrepülés az ország nemzetközi presztízse miatt a legfontosabbreflegfontosabb<ref>{{cite web|url=https://web.archive.org/web/20120305205812/http://whitehousetapes.net/exhibit/jfk-and-space-race|title=JFK and the Space Race|author=Marc Selverstone|language=angol|publisher=Miller Center|accessdate=2021-09-14}}</ref> (miközben Johnson hozzátette, hogy az űrprogramok tapasztalatai katonai célból is értékesek lehetnek), majd biztosította a főigazgatót, hogy a költségek fedezetét megteremtették. Az Apollo-program költségeit ekkor 40 milliárd dollárra becsülték (2020-as áron ez 342,2 milliárd dollár).<ref>{{cite book|last=Dallek|first=Robert|title=An Unfinished Life: John F. Kennedy, 1917–1963|origyear=2003|publisher=Little, Brown|pages=652-653|isbn=978-0-713-99803-0}}</ref>
 
1963. szeptemberében Kennedy az [[Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése|ENSZ közgyűlése]] előtt beszélt és ismét nemzetközi kooperációt sürgetett az amerikaiak és a szovjetek között, különösképpen kihangsúlyozva, hogy az Apollonak egy ''„közös holdexpedíciónak”'' kellene lennie.<ref>{{cite web|url=https://www.jfklibrary.org/archives/other-resources/john-f-kennedy-speeches/united-nations-19630920|title=ADDRESS BEFORE THE 18TH GENERAL ASSEMBLY OF THE UNITED NATIONS, SEPTEMBER 20, 1963|author=|language=angol|publisher=JOHN F. KENNEDY PRESIDENTIAL LIBRARY AND MUSEUM|accessdate=2021-09-14}}</ref> [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Hruscsov]] elutasította a felhívást – mivel már maguk is a [[Szovjet holdprogram|saját holdprogramjukat]] tervezték –. A NASA-n belül egy évtizedig a ''„Moon, Man, Decade”'' (Hold, Ember, Évtized) jelmondat vezérelte az erőfeszítéseket, a köztudatban az Apollo–program másik neve pedig „Kennedy álma” volt, amelyet Johnson a saját elnöksége alatt lelkesen vitt végig, míg Nixonnak idő hiányában már nem volt értelme megszakítani. [[1969]]. [[július 20.|július 20]]-án – hat évvel Kennedy halála és kilenc évvel a program meghirdetése után az [[Apollo–11]] űrhajóval [[Neil Armstrong]] és [[Buzz Aldrin]] sikeresen leszállt a Holdon, majd két nap múlva haza indulva visszatértek a Földre.
 
===A Kennedy kabinet és egyéb kinevezések===