Wikipédia

„Magyar koronázási kard” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.164.248.193 (vita) szerkesztéséről 85.67.95.65 szerkesztésére
Címkék: Visszaállítás Visszaállítva
Visszavontam az utolsó 6 változtatást, visszaállítva Klaci0327 23355098 változatára: Bocsi, HuFi, a te szerkesztésedet mindjárt visszaállítom.
Címke: Kézi visszaállítás
1. sor:
[[Fájl:Crown, Sword and Globus Cruciger of Hungary2.jpg|320px|bélyegkép|A koronázási jelképek együttese az [[Országház]] kupolacsarnokában, alul a karddal]]
 
'''A Magyarmagyar koronázási kard''' a magyar koronázási jelvényegyüttes legfiatalabb tagja, készítése a 1615. század második felére datálható. [[A magyar királyok koronázása]]kor nagy szerepet játszott: ezzel a fegyverrel hajtották végre az újonnan megkoronázott királyok a három ceremoniális kardvágást a koronázótemplomban az ország birtokba vétele jeléül, valamint a négy világtáj felé irányuló kardcsapásokat a koronázási dombról, ami az ország megvédésének fogadalmát jelentette.
 
==Előzményei==
 
A koronázási jelvényegyüttesben jelenleg szereplő kardnak nincs köze az [[Árpád-ház]]hoz. Fennmaradt azonban két másik kard is, amelyek az Árpádok korai történetéhez kapcsolódnak. Az egyik kard 10. századi, skandináv gyártmány és a [[14. század]] közepe óta a [[prága]]i [[Szent Vitus-székesegyház]] őrzi. Az első fennmaradt feljegyzések is Szent István kardjának nevezik. Ezen a faragott, csontból készült kereszttagú, nyugati típusú kardon jól látszanak a használat nyomai. A korán feljegyzett hagyomány erősen valószínűsíti, hogy ténylegesen Szent István tulajdonában lehetett. A 13. század hetvenes éveiben került Prágába. Az nem ismeretes, hogy a koronázásokon valóban játszott-e szerepet.{{refhely|Tóth 1999|59. oldal}}
 
A másik nevezetes királyi kard, az az aranyozott [[szablya]], amit Nagy Károly és Attila kardjának is neveztek, s ami a német-római császári kincstárból került mára Bécsbe. Formája és díszítése alapján a 10. században készülhetett. Valószínűleg azonos azzal a díszkarddal, amit [[I. András magyar király]] özvegye, [[Anasztázia magyar királyné|Anasztázia]] ([[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem]] leánya) 1063-ban Nordheimi Ottó bajor hercegnek adományozott, mivel az hathatósan segítette fiát, Salamont a trón megszerzésében.{{refhely|Tóth 1999|59. oldal}}
18. sor:
{{jegyzetek}}
 
==<span lang="hu" dir="ltr">Források</span>==
*{{hely|Bertényi}}{{cite book |last= Bertényi |first= Iván|authorlink=Bertényi Iván (történész, 1939)|title= A magyar korona története|publisher= Kossuth |year= 1986|isbn= 963 09 2563 X}}
*{{hely|Tóth 1999}}{{cite book |last= Tóth |first= Endre|authorlink= Tóth Endre (régész)|others=Szelényi Károly|title= A magyar Szent Korona. Királyok és koronázások|publisher= Kossuth |year= 1999|isbn= 963 09 41546}}
 
==További információk==
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Szent Korona]]
* [[Koronázási palást]]
* [[Országalma]]
* [[Magyar királyi jogar]]
 
[[Kategória:Magyar koronázási jelvények]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_koronázási_kard”