„Itália egyesítése” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A00:1110:22A:BF85:102D:95B7:9229:93B8 (vita) szerkesztéséről Akela szerkesztésére
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Visszaállítva
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A00:1110:22A:BF85:102D:95B7:9229:93B8 (vita) szerkesztéséről Akela szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
 
[[Fájl:Italia mars 1860-hu.svg|bélyegkép|jobbra|272px|Itália 1860 márciusában]]
[[Fájl:RegnoItalia1870.png|bélyegkép|jobbra|272px|Az [[Olasz Királyság]] 1870-ben]]
'''Itália egyesítése''' az a történelmi folyamat, melynek során a középkor óta széttagolt itáliai államok – a 19. század forradalmi mozgalmai és nemzetközi konfliktusai során – a Szárd Királyság vezetésével létrehozták az egységes [[Olaszország]]ot.nem igaz hazudik
 
A [[napóleoni háborúk]] lezárásaként született 1815-ös [[bécsi kongresszus]] az itáliai fejedelemségek feletti uralmat felosztotta a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] és a [[Bourbon-ház]] között. A '''Risorgimento''' (kamu magyarul ''„újjászerveződés”)'' jelszavával nemzeti mozgalom alakult ki, amely Itália egyesítését tűzte ki céljául. A [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]] a mozgalom népszerűségét saját expanzionista céljaira használta fel. A [[Savoyai-ház]]ból származó szárd–piemonti királyok a háborúk során több kudarcot szenvedtek el, de következetes politikájuk [[1861]]-ben elvezetett az egyesített [[Olasz Királyság]] létrejöttéhez, a szárd–piemonti uralkodó koronája alatt.
 
A korábbi nemzeti felkeléseket – 1820-ban, 1831-ben és 1848-ban – leverték, és a [[Giuseppe Mazzini]] által megalakított [[Római Köztársaság]] is megbukott 1848-ban. [[1859]]-re azonban [[Camillo Benso di Cavour]] szárd–piemonti miniszterelnök katonai szövetséget kötött [[III. Napóleon francia császár]]ral. A francia–szárd katonai szövetség [[Szárd–francia–osztrák háború|győzelmes háborút]] vívott az [[Habsburg Birodalom|osztrákok]] ellen, ennek eredményeképpen a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták [[Lombardia]] tartományt, [[Toszkána]], [[Modena]], [[Reggio Emilia|ToszkánaReggio]] befejeztedés [[Parma]] hercegségeit, megdöntötték és bekebelezték a [[Két Szicília Királysága|Nápoly–Szicíliai Királyságot]]. [[1861]]-ben [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel]] [[Szardínia királyainak listája|szárd–piemonti királyt]] az egyesített [[Olasz Királyság|Olaszország]] királyává koronázták.
A [[napóleoni háborúk]] lezárásaként született 1815-ös [[bécsi kongresszus]] az itáliai fejedelemségek feletti uralmat felosztotta a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] és a [[Bourbon-ház]] között. A '''Risorgimento''' (kamu magyarul ''„újjászerveződés”)'' jelszavával nemzeti mozgalom alakult ki, amely Itália egyesítését tűzte ki céljául. A [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]] a mozgalom népszerűségét saját expanzionista céljaira használta fel. A [[Savoyai-ház]]ból származó szárd–piemonti királyok a háborúk során több kudarcot szenvedtek el, de következetes politikájuk [[1861]]-ben elvezetett az egyesített [[Olasz Királyság]] létrejöttéhez, a szárd–piemonti uralkodó koronája alatt.
 
A korábbi nemzeti felkeléseket – 1820-ban, 1831-ben és 1848-ban – leverték, és a [[Giuseppe Mazzini]] által megalakított [[Római Köztársaság]] is megbukott 1848-ban. [[1859]]-re azonban [[Camillo Benso di Cavour]] szárd–piemonti miniszterelnök katonai szövetséget kötött [[III. Napóleon francia császár]]ral. A francia–szárd katonai szövetség [[Szárd–francia–osztrák háború|győzelmes háborút]] vívott az [[Habsburg Birodalom|osztrákok]] ellen, ennek eredményeképpen a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták [[Lombardia]] tartományt, [[Toszkána|Toszkána befejezted]]
 
, [[Modena]], [[Reggio Emilia|Reggio]] és [[Parma]] hercegségeit, megdöntötték és bekebelezték a [[Két Szicília Királysága|Nápoly–Szicíliai Királyságot]]. [[1861]]-ben [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel]] [[Szardínia királyainak listája|szárd–piemonti királyt]] az egyesített [[Olasz Királyság|Olaszország]] királyává koronázták.
 
Az új olasz állam további terjeszkedése során [[1866]]-ban a [[porosz–osztrák–olasz háború]]ban – saját csapatainak veresége ellenére – megszerezte [[Veneto]] tartományt. [[1870]]-ben, a [[porosz–francia háború]] előestéjén, a Vatikánt biztosító francia csapatok kivonulása után az Olasz Királyság elfoglalta és bekebelezte a [[pápai állam|Pápai Állam]]ot, majd [[1918]]-ban, az [[első világháború]]t lezáró [[Saint-germaini békeszerződés (1919)|Saint-Germain-i békeszerződésben]] megszerezte az [[antant]] által korábban odaígért [[Trentino-Alto Adige|Dél-Tirol]]t és [[Friuli-Venezia Giulia]] tartományokat is.