„Ázsia” változatai közötti eltérés

19 524 bájt hozzáadva ,  1 hónappal ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 213.178.98.117 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 213.178.98.117 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
|függő területek = 4
}}
'''Ázsia''' a legnagyobb és legnépesebb [[kontinens]]. Területe 44,5 millió km². Ez a [[Föld]] teljes területének 8,7%-át teszi ki, a szárazföldeknek pedig a 29,8%-át. Az emberi népesség mintegy 60%-a itt él.
'''Ázsia'''
 
Ázsia átnyúlik a déli féltekére is, kiterjedése észak-déli irányban 11 000 km; kelet-nyugati irányban 9000 km. [[Európa|Európával]] együtt alkotja [[Eurázsia|Eurázsiát]], amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.
[[Fájl:Asia satellite orthographic.jpg|bélyegkép|Ázsia műholdas képe|250px]]
== Elhelyezkedése ==
Északon a [[Jeges-tenger]], keleten a [[Csendes-óceán]] és melléktengerei, délkeleten [[Ausztrália és Óceánia]], délen az [[Indiai-óceán]], délnyugaton a [[Vörös-tenger]], a [[Szuezi-csatorna]] és a [[Földközi-tenger]], nyugaton a [[Fekete-tenger]], a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]], a [[Kaszpi-tenger]], az [[Urál (folyó)|Urál folyó]], és az [[Urál (hegység)|Urál hegység]] Amerikától pedig a [[Bering-szoros]] határolja.
 
A hatalmas kontinensnek két vitatott hovatartozású területe is van. Az egyik [[Európa]], amelytől „mesterséges” határ (a viszonylag jelentéktelen Urál hegység és Urál folyó) választja el, és ezért sokan a két földrészt ''Eurázsia'' néven egyetlen [[kontinens]]nek tartják. A másik terület az [[Arab-félsziget]], amely szerkezetét, éghajlatát, növény- és állatvilágát tekintve inkább [[Afrika|Afrikához]] tartozik.
 
Ázsia partvidéke nagyon tagolt. Déli részét nagy félszigetek alkotják: [[Anatólia|Kis-Ázsia]], az Arab-félsziget, a [[Hindusztáni-félsziget]] és [[Indokína]]. [[Hátsó-India]] keskeny nyúlványa a [[Maláj-félsziget]]. Ázsia keleti partvidékén terül el [[Kamcsatka]] és a [[Koreai-félsziget]]. A legjelentősebb ázsiai [[sziget]]ek és szigetcsoportok a következők (északnyugatról, az óramutató járása szerint): [[Novaja Zemlja]], [[Szevernaja Zemlja]], [[Új-szibériai szigetek]], [[Vrangel-sziget]], [[Szahalin]], a [[Kuril-szigetek]], a [[Szunda-szigetek]].
 
== Történelme ==
 
{{Fő|Ázsia történelme}}
 
A kontinens népei rendkívül kevertek, [[mongolid]] (kínai, koreai, japán, vietnámi, burmai, maláj stb.), [[europid]] (indiai, iráni, kaukázusi, orosz stb.), valamint [[ausztralid]] típusú emberek élnek itt. A különféle ázsiai népek [[kultúra|kultúrája]] és gazdasági-technikai fejlettsége a történelem során mindig igen különböző volt.
 
[[Eurázsia]] nagy kiterjedése miatt a különböző részein élő nemzetek sokáig nem sokat tudtak egymásról. Az Ázsia távoli részei közötti felfedezőutak már az [[i. e. 6. század]]ban elkezdődtek [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dareiosz]] perzsa király parancsára, amikor is a perzsák az [[Indus]] torkolatát derítették fel. Az [[európa]]iak az ókorban csak [[Délnyugat-Ázsia]] egyes részeit ismerték (a [[Ókori Görögország|görög]] és [[Római Birodalom|római]] hódítások révén).
 
=== Ázsia a nagy földrajzi felfedezések korában ===
Az európaiak Ázsia keleti és belső területeivel csak a [[13. század]]tól ismerkedtek meg. [[Marco Polo]] velencei utazó kereskedő [[1271]]-ben szárazföldi úton elindult [[Kína|Kínába]]. [[Anatólia|Kis-Ázsián]], a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] déli részén, a [[Kaszpi-tenger]] déli partvidékén áthaladva [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiába]] érkezett. Innen aztán a [[Pamír]] és a [[Tien-san]] hegységek lábainál húzódó keskeny völgyeken át eljutott a mai Kína területére, és elérte annak keleti partvidékét. Jelentős szerepe volt abban, hogy az európaiak kapcsolatba kerültek azzal a fejlett [[civilizáció]]val, amely például a [[könyvnyomtatás]]t és a [[selyem|selymet]] feltalálta.
 
A további utazók Ázsiát a tenger felől közelítették meg. A kora újkortól a portugálok, spanyolok és oroszok sorra indították expedícióikat a partvidékek és a belső területek megismerésére. [[Vasco da Gama]] portugál hajós [[1499]]-ben eljutott [[India|Indiába]]; előbb azonban körülhajózta Afrikát. Néhány évtizeddel később Ázsia partjaihoz délkelet felől egy további portugál expedíció érkezett. Vezetője, [[Ferdinand Magellan]] (Fernão de Magalhães) azonban nem sokkal később életét vesztette a bennszülöttekkel vívott harcban a [[Fülöp-szigetek]]en. Északon a [[Jeges-tenger]] és a [[Csendes-óceán]] közötti [[Bering-szoros]] felfedezésében – leküzdve a nehéz feltételeket – az orosz expedíciók szereztek érdemeket. A technikailag legfejlettebb (kínai és japán) civilizációk azonban a [[19. század]] második feléig csaknem teljesen zárt területek maradtak az idegenek számára.
 
=== Ázsia felfedezői ===
 
Az első jelentősebb „felfedezőutat” az ókorban [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hadjáratai jelentették, amely során egészen az Indus torkolatáig jutott i. e. 4. században. A kereskedők révén India drágaköveivel, fűszereivel, Kína selymeivel ismerkedhettek meg a Római Birodalom népei. A középkorban egyre több hajós kereskedő jelent meg India, Malájföld, Kína partvonalainál. Az Európát Ázsiával összekötő szárazföldi kereskedelmi úton, a [[selyemút]]on nemcsak kereskedők, hanem hittérítők, papok és követek is megfordultak. Hitelt érdemlően először a velencei [[Marco Polo]] írta le a távoli ázsiai területek, birodalmak sajátosságait az 1200-as években. 1498-ban a portugál hajós [[Vasco da Gama]] Afrika megkerülésével jutott el Indiába. 1519-ben a [[Ferdinand Magellan]] vezetésével hajóflotta indult a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán közti átjáró megkeresésére a spanyol király támogatását elnyerve, az átjárót meg is találták, viszont a körbehajózás folytatását választók közül csak egyetlen hajó tért vissza 19 fővel 1522-ben (Magellán a Fülöp-szigeteken halt meg). A 17. században a hollandok eljutottak a délkelet-ázsiai szigetvilágba. A 18. században a Csendes-óceánt kutató angol [[James Cook]] felfedezései voltak a legeredményesebbek. A svéd [[Sven Hedin]] a 19. század végén átkelt az óceánokon, majd Szibérián keresztül kínai és tibeti területeket járt be.
{{lásd|Ázsia felfedezőinek listája}}
 
=== Magyar felfedezők ===
Ázsia megismeréséhez magyar kutatók is hozzájárultak. A legjelentősebbek: [[Kőrösi Csoma Sándor]] 1819-ben kezdődő útjai során gyalog és karavánnal bejárt különböző ázsiai utakat. Egy tibeti kolostorban elkészítette egy 40 000 szóból álló tibeti-angol szótárat és nyelvtant. [[Baktay Ervin]] maga is végighaladt Kőrösi útján, ezzel hitelesítve munkáját. Ő India őskultúrájával, és történelmével foglalkozott. [[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|Id. Lóczy Lajos]] geológus, geográfus [[Széchenyi Béla]] expedíciójának tagjaként a Himalája földtani szerkezetét vizsgálta. [[Stein Aurél]] brit támogatással vezetett expedíciókat Ázsiába. További kutatók: [[Vámbéry Ármin]], [[Cholnoky Jenő]], [[Prinz Gyula]], [[Germanus Gyula]], [[Xántus János (etnológus)|Xantus János]].
 
A felfedezések után a 19. századtól Ázsia legértékesebb területeit főként európai gyarmatosítók foglalták el. A gyarmati uralom megszűnése hosszú harc eredményeként, a 20. század végére tehető.
 
== Földrajza ==
 
{{fő|Ázsia földrajza}}
[[Fájl:Everest North Face toward Base Camp Tibet Luca Galuzzi 2006 edit 1.jpg|bélyegkép|200px|bal|A [[Csomolungma|Mount Everest]] látképe [[Nepál]]nál]]
[[Fájl:Siouguluan-River-Hualien-Ta.jpg|bélyegkép|140px|jobb|Ázsia másik arca a sűrű [[Esőerdő|dzsungel]]ek, mint ahogy ezt ez a [[Tajvan (sziget)|tajvani]] tájkép is mutatja]]
Ázsia szorosan kapcsolódik Európához. A két földrészt együttesen Eurázsiának nevezzük. Határai: Európa és Ázsia határánál húzódik az [[Urál (hegység)|Urál hegység]], a [[Kaszpi-tenger]], a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]], a Fekete- és a [[Földközi-tenger]]. Afrikától a [[Szuezi-csatorna]] választja el. Ázsia északi részén a [[Jeges-tenger]], keleti részén a [[Csendes-óceán]] húzódik. Délen az [[Indiai-óceán]] és tengerei övezik. Szigetei: a Jeges-tenger szigetvilága, a [[Japán szigetvilág|Japán-]], a [[Fülöp-szigetek]] és az [[Indonéz-szigetek]], amelyeket a Föld legmélyebb [[tengerárok|tengerárkai]] szegélyeznek. Félszigetei: a Koreai-, az Indokínai-, a Maláj-, a Hindusztán-, az [[Arab-félsziget]],a Kamcsatka-félsziget és [[Anatólia|Kis-Ázsia]] félszigete. Ázsia részei: [[Észak-Ázsia]], [[Közép-Ázsia]] (történeti fogalomként [[Belső-Ázsia]] szokott szerepelni Közép-Ázsia fogalma helyett), [[Kelet-Ázsia]], [[Dél-Ázsia]], [[Délnyugat-Ázsia]].
=== Felszíne ===
Ázsia tájai rendkívül változatosak. A [[Földközi-tenger]] hullámaitól a [[Csendes-óceán]] hatalmas víztömegéig fiatal, magas, gyakran jégmezőkkel borított hegységek övezik a földrészt: Kaukázus, [[Zagrosz]], Hindukus, Pamír, [[Himalája]] ([[Mount Everest]], 8848 méter, a világ legmagasabb csúcsa), és az indonéz szigetekben folytatódó, még emelkedőben lévő burmai lánchegységek. Ázsia északi területén [[alföld (síkság)|alföld]]ek és [[fennsík]]ok szabdalják a szibériai pajzs prekambriumi sziklarétegeit. Ázsia mai felszíne alapvetően a negyedkori [[gleccser]]ek tevékenysége folytán alakult ki.
 
== Vízrajz ==
[[Fájl:LenaJakutsk.jpg|bélyegkép|270px|jobb|A [[Léna (folyó)|Léna]] folyó]]
{{Bővebben|Ázsia vízrajza}}
Ázsia vízrajzi hálózatát nagy mértékben befolyásolja az éghajlat és a domborzat, mondhatni ezeknek a függvénye. Szibéria vizét észak felé olyan nagy folyók, mint az [[Ob]], a [[Jenyiszej]] és a [[Léna (folyó)|Léna]] vezetik le, melyek télen a nagy hideg miatt befagynak, ezzel hatalmas árvizeket okozva a tavaszi olvadáskor. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia vidékein a lefolyástalan területek a jellemzőek. A vizekben bővelkedő hegységekben a leereszkedő kevés folyó – a [[Tigris (folyó)|Tigris]] és az [[Eufrátesz]] kivételével – vagy a sivatagok homokjában tűnnek el, vagy beltengerekbe ömlenek. Ázsia monszun vidékein a bőséges esők duzzasztják a folyókat, melyek nyáron jelentősen megáradnak. Fontosabb ilyen folyók: [[Gangesz]], [[Mekong]], [[Jangce]] és a [[Huangho]].
 
== Kialakulás ==
Ázsia legősibb darabjai északon az [[Angara]] (Szibériai)-, keleten a [[Kínai-masszívum|Kínai-]], délkeleten a [[Kambodzsai-masszívum]], amelyek az [[Eurázsiai-lemez]] részei; míg délen az [[india]]i [[Dekkán-masszívum]] és délnyugaton az [[Arab-tábla]] ([[Arábiai-lemez]]),
az ősi [[Gondwana (őskontinens)|Gondvána]]-föld maradványai. A [[masszívum]]ok már az őskorban letarolódtak.
 
Törmelékeikből gyűrődtek fel az ókori lánchegységek, amelyek pusztulása keletkezésükkel egyidőben megindult. Tönkjeik a [[Harmadidőszak|harmadkor]]ban összetöredeztek, és [[röghegység]]gé alakultak. A [[karbon]]korban gyűrődött fel a kontinens határát képező [[Urál-hegység]] és az [[Altaidák]] vonulata. A harmadkorban két újabb hatalmas hegységrendszer: az [[Eurázsiai-hegységrendszer]] és a [[Pacifikus-hegységrendszer]] alakult ki. Előbbinél a gyűrődés játszotta a főszerepet egyenetlen [[vulkanizmus]]sal kísérve, utóbbi
létrejötténél a [[vetődés]] volt a jellemző, erős vulkáni működéssel. A pacifikus övezetben napjainkban is gyakori a vulkáni kitörés és a földrengés.
 
Ázsia legfiatalabb – negyedkori – képződményei az alföldek, amelyek azt követően jöttek létre, hogy a hatalmas hegyláncok kiemelkedtek. Ekkor megnövekedett a folyók eróziós tevékenysége, és feltöltötték a sekélyebb öblöket, vízzel borított belső medencéket (például [[Mezopotámia]], [[Kínai-alföld]], az [[Indus]] alföldje, [[Hindusztáni-alföld]]). Ezek a feltöltések az egyes lemezeket ([[masszívum]]okat) szinte hozzáragasztották a kontinens központi tömbjeihez. Ilyen – tengeri és folyami feltöltéssel kialakult – hatalmas síkság a [[Nyugat-szibériai-alföld]] is, amely még az [[oligocén]]ban is [[belső tenger]] volt. A kontinens mai alakját a negyedkorban érte el, de még jelenleg is változik, hiszen a lepusztulás-feltöltődés napjainkban is zajlik (például a [[Gangesz]]-delta).
 
== Éghajlat ==
{{Bővebben|Ázsia éghajlata}}
[[Fájl:Heavy clouds over Salt Lake, Calcutta.JPG|bélyegkép|280px|jobb|[[Monszun]]felhők [[Kalkutta]] közelében]]
 
Ázsia éghajlata a terület nagysága és a változatos természeti viszonyai miatt igen változó. Ázsia északi részén poláris éghajlat uralkodik, ennek sajátossága az, hogy főként a zord telek következtében nagyok a hőmérsékleti különbségek és kevés a csapadék. Legészakabban a tundra, a tundranövényzet a jellemző, azaz sovány, mohás-zuzmós sztyepp. Délebbre a tajga övezet húzódik, illetve ahol túl kevés a csapadék a fákhoz ott füves puszták találhatók. Dél-Ázsia és Kelet-Ázsia vidékein [[monszun]]-éghajlat van. A tél száraz és hűvös, a nyár meleg és esős, mert a déli passzátszél behatol az északi félgömbre. Ez a nedvességet hozó szél a nyári monszun. Az eső – különösen a magaslatokon – rendkívül bőséges. Dél felé fokozatosan az egyenlítői éghajlat válik uralkodóvá. A vidéket olyan erdő borítja, ahol mérsékelt égövi és trópusi növényzet keveredik. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia éghajlata a tengerszint feletti magasság (Arab-félsziget), illetve a tengertől távoli fekvés és a domborzati elrendezés (Tibet, Góbi sivatag) miatt száraz, helyenként hideg, máshol meleg, a csapadék kevés és rendszertelen, s a növénytakaró sem összefüggő. Csak Nyugat-Ázsia partszegélyén van igen enyhe mediterrán éghajlat.
 
== Talajtípusok, növényzet és állatvilág, természetvédelem ==
{{lásd|:Kategória:Ázsia élővilága}}
[[Fájl:2006-07 altaj steppe.jpg|bélyegkép|280px|jobb| Sztyeppvidék [[Kína|Kínában]]]]
[[Fájl:Kota Kinabalu by Dale Preston.jpg|bélyegkép|280px|jobb|Egy ázsiai [[trópus]]i sziget]]
[[Fájl:Gobi Desert.jpg|bélyegkép|280px|jobb|A [[Góbi sivatag]]]]
 
Ázsia egyik jellegzetessége, hogy a területén sokféle tájtípus fordul elő. Ezt nemcsak a nagy kiterjedése teszi lehetővé, hanem a domborzatának a nagyon eltérő tengerszint feletti magassága is.
 
Ázsia legészakibb részén terül el a [[tundra]]. A tundra talaja az év nagy részében befagy. A rövid nyár folyamán némileg felolvad. Ekkor a tundra kizöldül, kivirágzanak a tarka virágai. Legjellegzetesebb növénye a [[Mohák|moha]] és a [[zuzmó]]. A fák közül többnyire csak elkorcsosodott nyírfák és fűzfák találhatók. Az állatvilág képviselői például a [[rénszarvas]], a [[sarki nyúl|sarki nyulak]] és [[rókák]], amelyek a legszélsőségesebb életfeltételeket is elviselik.
 
Észak-Ázsia legnagyobb részét tűlevelű erdő, a [[tajga]] borítja. Széles övezete a Nyugat-szibériai-alföldtől a Csendes-óceán partjáig húzódik. A fenyőfák lehullott tűlevele olyan anyagokat tartalmaz, amelyek befolyásolják a tajga talajának a tulajdonságait. Ezt a talajt podzolnak nevezzük. A mi erdeinktől eltérően a tajga csak nehezen járható. Nyáron a helybéli emberek életét kellemetlenné teszi a rengeteg [[Rovarok|rovar]], főleg a [[szúnyog]]ok, mert az alacsonyan fekvő helyek mocsarasak. A tajga azonban a vadászok birodalma. A rénszarvasokon, [[Medvefélék|medvéken]], [[farkas]]okon és rókákon kívül előfordulnak ott a becses [[szibériai tigris]]ek is.
 
Közép-Ázsiában a [[sztyepp]]ek keskeny sávja átmenetet képez a sivatagok és félsivatagok tájai felé. Kelet-Ázsiában a [[Sárga-folyó]] (Huang-ho) menti nagy kiterjedésű löszhátakon sztyeppek vannak. A [[lösz]]talajok a szél tevékenysége révén keletkeztek.
 
Sivatagok és félsivatagok húzódnak Közép-Kínától és Mongóliától kezdve egész Közép-Ázsián át az Arab-félszigetig. A sivatagok talajai terméketlenek, gyakran sok sót tartalmaznak. A szegényes növényzet lehetővé teszi a [[kecske|kecskék]] és a [[teve|tevék]] tenyésztését; a magasabb fekvésű területeken, ahol valamivel több a nedvesség, [[juh]]okat tenyésztenek.
 
Kis-Ázsiát, a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázuson]] túl és Kelet-Ázsia nagyobb részét a szubtrópusi tájak közé soroljuk. Ezeken a tájakon például [[Tea (növényfaj)|teacserjét]], [[gyapot]]ot és [[rutafélék|citrusokat]] termesztenek.
 
A szavannák Ázsiában főleg a [[Hindusztáni-félsziget]]en (Elő-India) terülnek el. Állatvilága nem olyan gazdag, mint az [[afrika]]i szavannáké. Termékeny fekete- és szürketalajait azonban az ember sokkal jobban kihasználja [[mezőgazdaság]]i célokra. Itt él a [[bengáli tigris]].
 
Trópusi erdők, esőerdők és monszunerdők főleg Dél- és Délkelet-Ázsia szigetein, a [[Maláj-félsziget]]en és az [[Indokínai-félsziget]]en ([[Hátsó-India]]) nőnek. Az ember a partvidék vörös és vörössárga talajait mezőgazdaságilag hasznosítja. A parttól távolabbi belső területeken az erdők megőrizték az eredeti állapotukat és összetételüket ([[teak]]), valamint állatvilágukat (majmok – [[makákó]]k, [[gibbonfélék]], [[orangután]]ok). Az indonéz szigetvilágnak néhány [[sziget]]én Ausztráliára jellemző állatok is élnek, ilyen az erszényesek közé tartozó [[medvekuszkusz]] a [[Celebesz]]-szigeten.
 
A hegységekben megfigyelhető, hogy a növényzet és az állatvilág magassági övezetekbe rendeződött. A nagy népsűrűségű területeken az emberek általában kedvezőtlenül alakították át a tájat.
 
Az erdei természeti tájak védelme (főleg az esőerdők és monszunerdők meg a mérsékelt éghajlati öv erdeinek, sztyeppjeinek a védelme) a veszélyeztetett állatfajok, például a [[Óriáspanda|panda]], a szibériai tigris, a [[Przsevalszkij-ló]] megmentését is jelenti.
 
Azt, hogy az emberi tevékenység kedvezőtlenül hat a természetre, bizonyítja például Közép-Ázsiában az [[Aral-tó]] fokozatos kiszáradása. A Himalájában nehézségeket okoz az alpinisták túlzott érdeklődése [[Nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsok listája|a 8000 méteres hegycsúcsok]] leküzdése iránt, valamint az ottani növekvő számú lakosság erdőt irtó tevékenysége.
 
[[Fájl:Tigerramki.jpg|bélyegkép|280px|jobb|Egy [[bengáli tigris]]]]
[[Fájl:Panda Cub from Wolong, Sichuan, China.JPG|bélyegkép|280px|jobb|[[Óriáspanda]] egy kínai pandáknak létrehozott központban]]
 
* '''Trópusok, szubtrópusok'''
** Növényvilág
** Állatvilág
*** majmok, félmajmok, [[tigris (állat)|tigris]], [[indiai elefánt]], [[orrszarvú]]
* '''Monszunterületek'''
** Növényvilág
** Állatvilág
*** szarvasfélék, tigris, [[fácánfélék]]
* '''Mediterrán területek'''
** Növényvilág
** Állatvilág
*** [[kétpúpú teve]], [[antilop]], [[vadszamár]], [[jak]]
* '''Északi területek'''
** Növényvilág
** Állatvilág
*** [[Medvefélék|medve]], [[rókák|róka]], [[farkas]], [[szarvas (állat)|szarvasfélék]]
* '''Tenger'''
** Növényvilág
** Állatvilág
*** [[bálna]], [[fóka]], [[jegesmedve]], [[rozmár]]