„Welthauptstadt Germania” változatai közötti eltérés

A város alaprajzát egy hosszú észak-déli tengely határozta meg. Ez a sugárút lett volna a nagy katonai parádék helyszíne. Maga a sugárút 120 méter széles lett volna, így elegendő lett volna a hely. A tervek szerint a sugárút mindkét oldalát végig az ellenségtől zsákmányolt fegyverekkel díszítették volna. A tengely északi végén épült volna fel a kormányzati negyed, benne a [[Reichstag (épület)|Reichstag]], a Führer palotája ''(Führerpalast)'', a Kancellária és a legnagyobb épület, a Volkshalle ''(Népcsarnok ''vagy'' Népek Csarnoka)'', másik nevén Große Halle ''(Nagy Csarnok)'' vagy Ruhmeshalle ''(A Dicsőség Csarnoka)''. A tervekből a háború és később a nácizmus bukása miatt csak nagyon kevés valósulhatott meg: elkészült az [[Új Birodalmi Kancellária]], az [[Olimpiai Stadion (Berlin)|Olimpiai Stadion]] és részben a tengely. Az Új Birodalmi Kancellária viszont annyira megrongálódott, hogy a háború után a [[Kelet-Berlin]]be került romhalmazt a [[Szovjetunió|szovjet]] hatóságok elbontották. A sugárút déli végénél állt volna a Diadalív, mely a maga 100 méteres magasságával elnyelhette volna magában a [[párizs]]i eredetit, hiszen kétszer lett volna magasabb. Ez lett volna az 5 km hosszú sugárút elején. A diadalív kapcsán egy hatalmas [[vasbeton]]tömb is épült, melyet ma Schwerbelastungskörper ''(nehéz-terhelőtest)'' néven ismernek. A több mint 12 000 tonnás betonhenger 1941-ben épült azzal a céllal, hogy [[geológia]]i méréseket végezzenek általa, mennyire változik a talaj, ha egy diadalív tömegű épület épülne oda. Ha elkészül, a diadalívre kerültek volna a háborúban elesett német katonák nevei.