„I. Abbász perzsa sah” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 46.40.49.193 (vita) szerkesztéséről Porribot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
48. sor:
Az új haderő [[1598]]-ban indult meg az üzbégek ellen, akiket súlyosan megvert. Előrenyomulását nagyban megkönnyítette a [[sajbánidák|sajbánida]] [[Abdalláh kán]] még abban az évben bekövetkező halála, melynek következtében az Üzbég Kánság szétesett. Horászán és Herát így ismét perzsa kézbe került, és a keleti határokat sikerült biztosítani.
Az Oszmán Birodalommal csak [[1603]]-ban újult ki az ellenségeskedés, és Abbász rövid úton visszaszerezte [[Tebriz]]t a [[tizenöt éves háború]]ban [[Magyarország]]on lekötött [[III. Ahmed oszmán szultán|
[[Fájl:Shah Abbas I engraving by Dominicus Custos - Antwerp artist printer and engraver.jpg|bélyegkép|250px|Nagy Abbász elképzelt arcképe az [[antwerpen]]i [[Dominicus Custos]] metszetén (Atrium Heroicum Caesarum, [[1600]]-[[1602]] k.)]]
Abbász végül [[1624]]-ben ismét lerohanta nyugati szomszédját, kihasználva az [[1623]] óta uralkodó [[IV. Murád oszmán szultán|IV. Murád]] kiskorúságát. Ezúttal a síita iszlám szent helyeinek zömét magába foglaló [[Irak]] volt a célpontja, és sikeresen meg is hódította [[Mezopotámia]] nagy részét, így [[Bagdad]]ot, [[Nedzsef]]et, [[Kirkuk]]ot és [[Dakúk]]ot. Az oszmánok ellentámadása [[1625]]–[[1626]]-ban kudarccal végződött. Abbásznak így uralkodása végére a valaha is Szafavidák által uralt összes területet sikerült birodalmában egyesítenie.
| |||