Wikipédia

„Munkapszichológia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
→‎Források: Klein Sándor: Munkapszichológia a 21. században. Edge 2000 Kiadó, 2018.
18. sor:
=== 1920 és 1938 között - Human relations ===
 
1923-1924-ben Elton Mayo, [[Ausztrália (ország)|ausztrália]]i születésű pszichológus és [[Szociológia|szociológus]] egy [[Philadelphia (Pennsylvania)|philadelphiai]] textilgyárban végzett kutatásokat annak érdekében, hogy megállapítsa, mi áll a 250 százalékos fluktuáció és az alacsony termelékenység hátterében. A dolgozókkal való beszélgetései alapján bevezetett pihenőidő eredményeképp a fluktuáció 5 százalékra csökkent (Klein, 20042018).
A Hawthorne Works nevű, [[Chicago|chicagó]]i [[elektronika]]i vállalat ugyanebben az időben egy kutatást rendelt, annak érdekében, hogy megállapítsák, a dolgozók termelékenységére a különböző körülmények (világítás, fűtés, [[pihenőidő]], stb.) milyen hatást gyakorolnak. A pszichológusoknak ekkor az volt az álláspontjuk, hogy a fizikai munkafeltételek összefüggésben állnak a dolgozók termelékenységével és közérzetével.
24. sor:
A Mayo által vezetett Hawthorne vizsgálatok első részében a megvilágítási vizsgálatok három szakaszban zajlottak (Klein, 2004). Az első szakaszban a tesztcsoportot egy külön teremben dolgoztatták, ahol állandóan változtatták a fényviszonyokat és minden esetben feljegyezték a termelékenység változásait. A kontrollcsoport esetén nem változtatták a világítást, ám a produktivitást folyamatosan regisztrálták. A kutatók azt állapították meg, hogy a világítás csak több tényező egyike, és más tényezők is befolyásolják a termelést. Ezeknek mérése érdekében újabb kísérleti elrendezést alakítottak ki. A második kísérlet esetén a kutatók azt találták, hogy bár a nagyobb [[fény]]mennyiségben dolgozó csoport termelékenysége növekedett, mint ahogyan ezt várták is, de a kontrollcsoport produktivitása is nőtt, holott az esetükben a világítás változatlan volt. Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy nem megállapítható, hogy a teljesítmény emelkedése mekkora mértékben tulajdonítható a jobb fényviszonyoknak. A vizsgálat harmadik és egyben utolsó szakaszában a tesztcsoport esetén csökkentették a terem megvilágítását. A teljesítményt vizsgálva azt találták, hogy ebben az esetben is növekedett az, akárcsak a kontrollcsoport esetében.
 
A kutatók megállapították, hogy a világítás csak egyike a kisebb jelentőségű befolyásoló tényezőknek, amelyek hatással vannak a termelékenységre. A kísérletek hozzájárultak ahhoz, hogy a termelékenység új, [[szociálpszichológia]]i tényezőjét fedezték fel, amelyet elősegített az a tény, hogy Mayo arra következtetett, hogy az elemzések során a termelési szituáció egyes oldalainak szétválasztását el kell vetni és egységes képet kell kialakítani (Klein, 20042018).
 
A Hawthorne vizsgálatok második részében a kísérletek eredményei alapján 1927-től a kísérletek új irányt vettek (Klein, 20042018). Az első vizsgálat során két munkásnő maga választhatta ki, kikkel szerettek volna együtt dolgozni. A hat főből álló csoportokat egy-egy külön szobában helyezték el, ahol egy relét kellett összeszerelniük. A munkavezetőjük gyakran beszélt velük és az ő javaslataikat is figyelembe véve változtatta a körülményeket. A munkásnők kikerültek a nagyvállalat robotjából, emberi lénynek érezhették magukat, akiknek számít a véleménye, nem csak egy nagy gépezet részének. Az eredmények a megvilágítási kísérletekhez hasonlóan zajlottak: bárhogyan változtatták a független változókat (szünet ideje, hossza, [[munkaidő]] hossza, [[fizetés]]), a teljesítmény minden szakaszban nőtt. Mayo ekkor kezdte felismerni, hogy a vizsgálati személyek egy olyan változásokra is reagáltak, amelyeket a kutatók nem tudatosan idéztek elő, a hat együtt dolgozó nőből csoport lett (Klein, 20042018).
 
A vizsgálat harmadik, befejező szakaszában 1931 és 1932 között Mayo és munkatársai új célt tűztek ki maguk elé (Klein, 2004). A [[Csoport (szociológia)|csoport]] fogalmának tisztázására, a csoporttevékenység következményeinek megállapítására, a csoportdinamika megfigyelésére törekedtek. Ennek érdekében egy kísérleti helységben tizennégy dolgozó férfiból álló csoportot figyeltek meg. Az eredmény pont az előző vizsgálatokban tapasztaltak ellenkezője volt, a teljesítmény csökkenését, visszatartását tapasztalták. A tizennégy munkást tanulmányozva azt találták, hogy a dolgozók saját, bonyolult társadalmi szervezetüket alakították ki és tevékenységük szorosan annak működéséhez fűződött (Klein, 2004). A csoporton belül alcsoportokat, klikkeket, elszigetelt egyéneket is találtak. A személyes kapcsolatok, amelyeket az adott munkás ebben a társadalmi szervezetben kialakított, meghatározta csoporton belüli státuszát, a vele szemben támasztott elvárásokat, azt, hogy ő maga mennyire talált kielégülést és azt, hogy mit várt el magától. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az egyén a csoport többi tagjával fennálló viszonya nagymértékben determinálta a csoporton belüli viselkedését (Klein, 2004). Azok a normák, amelyekhez a vizsgálati személyek igazodtak két funkciót szolgáltak: gátolták azt, hogy a csoport tagjai a csoport egészétől eltérő magatartást mutassanak, valamint megvédték a csoport tagjait a külső beavatkozástól, ellenőrzéstől. A zökkenőmentes működést a tagok a gúnyolódás, nevetségessé tétel segítségével biztosították. Maga a csoport határozta meg, mennyit dolgozzanak, az informális szervezet (csoport) szankciói eredményesebbek voltak, mint a vállalat intézkedései. Azaz a termelési szintet a csoport szabta meg, nem a vállalati vezetés.
47. sor:
Mint új tudomány, a munkapszichológia is hamar további tudományterületekre bomlott (Muchinsky, 1983), ezek közül is kiemelkedik az ergonómia, melynek közvetett előzményeihez egészen [[Leonardo da Vinci]]-ig kell visszatekintenünk, míg közvetlen előzményei a második világháborúban gyökereznek, míg a fogalmat magát először W. Jastrzebowsky használta egy 1857-ben megjelent tanulmányában.
 
Klein (2004) megfogalmazásában az ergonómia „az emberi adottságoknak maximálisan megfelelő munkafeltételek kialakítására vonatkozó komplex tudománycsoport” (Klein, 20042018, 7884. o.), ergonómiai problémával pedig akkor állunk szemben, ha a probléma egy műszaki feladat megoldása során merül fel és ha a megoldás során figyelembe kell venni az ember pszichológiai, fiziológiai adottságait, képességeit, igényeit (Klein, 20042018, u.o.).
 
A második világháború alatt elinduló ergonómia hamar független tudománnyá vált és hatalmas robbanáson ment keresztül az [[1950-es évek|1950-es]] és [[1960-as évek]]ben. A technikai fejlődés, a növekvő [[automatizálás]] és a [[munkamegosztás]] miatt létrejövő ipari nagyvállalatok egységes, korszerű és tervszerű irányítása a különféle munkatevékenységek hatékony integrálását tette szükségessé, ez az igény a munkával foglalkozó tudományok integrációját tette sürgetővé (Klein, 20042018).
 
1949-ben megalakult az Amerikai Egyesült Államokban ész [[Egyesült Királyság]]ban a Human Factors Society (’Emberi Tényezők Társasága’) és az Ergonomics Research Society (’Ergonómiai Kutató Társaság’), majd egy évtizeddel később a Nemzetközi Ergonómiai Társaság.
Kezdetben az ergonómia az [[érzékelés]] és [[mozgás]]irányítás [[pszichológia]]i jellegű problémái iránt érdeklődött, túlságosan hangsúlyozta a műszaki jelleget (Klein, 20042018) és távol tartotta magát olyan pszichológiai kérdésektől, mint a dolgozók attitűdje, [[Drive-elmélet|motivációja.]] Az utóbbi időben a tendenciák azonban azt mutatják, hogy a kutatók is belátták, hogy az üzemi problémák rendszerszemléletű megközelítése nem teszi lehetővé a [[szociálpszichológia]]i, szervezetpszichológiai jellegű témák figyelmen kívül hagyását (Klein, 20042018).
 
=== A munkapszichológia története 1946-tól napjainkig – Szervezeti és munkapszichológia megszületése ===
86. sor:
== Források ==
 
*[[Klein Sándor (pszichológus)|Klein, S.]] (20042018).: Munkapszichológia a 21. században. Budapest, EDGE 2000.
*Muchinsky, P. M. (1983). Psychology applied to work. An introduction to industrial and organizational psychology. Chicago, IL: The Dorsey Press.
*Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete. (2003. május). ''Munka- és Szervezetpszichológiai Szakmai Protokoll''. Letöltés dátuma: 2016. április 17, forrás: http://www.pszichoerdek.hu/Protokollok/Munkap/Default.aspx {{Wayback|url=http://www.pszichoerdek.hu/Protokollok/Munkap/Default.aspx |date=20160426031810 }}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Munkapszichológia”