„Kisegítő iskola” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Kisbetűvel kell |
|||
3. sor:
== Története ==
Az első kisegítő iskolát (Hilfsschule) 1867-ben [[Drezda|Drezdában]] alapították. [[Magyarország]]on a kisegítő iskoláztatás 1900-ban indult meg, de az [[1920-as évek]] végéig a kisegítő iskola szervezetileg még nem tartozott a gyógypedagógiai intézményekhez. Hazai szorgalmazói közül kiemelkednek: [[Szenes Adolf]], [[Roboz József]], [[Berinza János|Berkes János]], [[Éltes Mátyás|Éltes (Ellenbach) Mátyás.]] Az 1921. évi XXX. tc. a fogyatékosokra is kiterjesztette a tankötelezettséget; ezt követően megkezdődött a hazai kisegítő iskolák számának lassú növekedése. 1951-1961-ig 'gyógypedagógiai iskola' néven működtek a korábbi kiesegítő iskolák. Majd megindult a tanulócsoportok szétválasztása az értelmi fogyatékosság súlyossága szerint. Létrejött foglalkoztató iskola az imbecillis tanulók, és a kisegítő iskola a debilis tanulók számára. 1964-ben elkészült a kisegítő iskola önálló tanterve. A hazai kisegítő iskolai hálózat az [[1970-es évek]] végére teljesen kiépült; emellett sok településen az általános iskola mellett létrejött kisegítő iskolai tagozat vagy osztály; a legtöbb megyében működik olyan kisegítő iskola, amelyhez nevelőotthon (diákotthon) is tartozik.
A hátrányos helyzetű gyermekek, közülük is különösen a roma tanulók arányának a növekedése a kisegítő iskolában társadalmi vitákat indított el a szelekció problémáiról. A kisegítő iskola elnevezés az 1985. évi I. sz. törvény alapján megszűnt, elsősorban az érintettek megbélyegzésének elkerülése céljából. Ma minden korábbi kisegítő iskola az eltérő tantervű általános iskola (EÁI) elnevezést viseli. A kisegítő iskola funkcióit, tanulónépességének összetételét a névváltozás nem érintette. Az EÁI-ba azok a 6-16 éves, nehezen tanuló ([[Enyhén értelmi fogyatékosok|enyhén értelmi fogyatékos]], [[Tanulási akadályozottság|tanulásban akadályozott]]) gyermekek/fiatalok járnak (a tanköteles népesség 2,4-2,8%-a), akik akadályozott fejlődésük folytán a többségi általános iskolában nem tudnak eredményesen tanulni. A EÁI felvételi körzetét a közoktatási irányító szervek, az EIÁ-ba való felvételt pedig jogszabályok határozzák meg. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság (gyógypedagógiai szakértői bizottságok) vizsgálata alapján írásos javaslat készül akkor, ha a tanulási nehézséget mutató gyermek oktatása az ÉÁI-ban indokolt. A döntésben a szülőknek törvény által biztosított jogaik vannak.
| |||