„John Fitzgerald Kennedy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
305. sor:
Az USA a Disznó-öböl eseményei óta folyamatosan végzett felderítő repüléseket a kubai légtérben, ám 1962 nyarán ez egy időre – a világ más tájain történt incidensek – egy a szovjet légteret a [[Szahalin|Szahalin-szigetek]] felett megsértő U–2-es, illetve egy [[Kínai Köztársaság|tajvani]] ugyanilyen gép lelövése – miatt abbamaradt, amíg a botrányok elülnek és át nem szervezik a felderítő repüléseket a CIA égisze alól a [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|US Air Force]] feladatai közé. Ezt az időszakot nevezték el az amerikaiak ''„Photo Gap”''-nak (Fotó-rés), amikor az amerikaiak nem jutottak friss hírszerzési adatokhoz Kubából 1962 nyarán.<ref>{{cite web|url=https://www.cia.gov/static/df2ab56225a9cbc6dbc634699e15d768/Photo-Gap-Delayed-Discovery.pdf|title=The “Photo Gap” that Delayed Discovery of Missiles |author=Max Holland |language=angol|publisher=CIA|accessdate=2021-08-11}}</ref> A repülések felújítását követően aztán előbb egy szovjet teherhajón az [[Il–28]] repülőgép törzséhez hasonló tárgyat láttak Kubába behajózni – amely bizonyítékkal szolgált, hogy hadianyag áramlik a Szovjetunióból a kommunista országba –,<ref name="AirForceMag">{{cite web|url=https://www.airforcemag.com/article/0805u2/|title=Airpower and the Cuban Missile Crisis|author=John T. Correll|language=angol|publisher=Airfore Magazine|accessdate=2021-08-11}}</ref> majd 1962. október 14-én olyan felvételeket készítettek az U–2-essel, amelyeken a Szovjetunióbeli [[R–12 Dvina]] (Nato-kódja szerint: SS–4) rakéták indítóhelyeihez hasonló létesítmények építése folyt. Másnap a CIA National Photographic Interpretation Center (Nemzeti Fénykép Értelmezési Központ) fényképelemzői pedig felfedezték magukat a rakétákat is a képeken. A CIA még aznap este értesítette a Hadügyminisztériumot, ahol azt a döntést hozták, hogy mivel McNamara egy tárgyaláson volt, csak másnap értesítik Kennedyt.
 
Az elnök 1962. október 16-án reggel értesült a CIA felfedezéséről és összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot, illetve megvitatta a helyzetet öccsével, Robert Kennedyvel, aki ezután felkereste a szovjet nagykövetet, [[Anatolij Fjodorovics Dobrinyin|[Anatolij Dobrinyint]]t. Kennedy „aggodalmát fejezte ki a történtekkel kapcsolatban”, mire Dobrinyin biztosította őt, hogy „a Nyikita Szergejevics Hruscsovtól kapott instrukciók alapján nyugtassa meg Kennedyt, hogy nincs szó föld-föld rakétafegyverekről, vagy más támadó fegyverekről, amiket Kubában telepítettek volna”, illetve „Hruscsov a továbbiakban biztosította Kennedyt, hogy a Szovjetuniónak nincs szándékában a két ország kapcsolatait rombolni”.<ref>{{cite book|last=Kennedy|first=Robert|title=Thirteen Days: A Memoir of the Cuban Missile Crisis|origyear=1999|publisher=W.W. Norton & Company|pages=19-21|isbn= 978- 0-393-31834-6|url=0}}</ref>
 
A következő napokban a lehetséges szcenáriók kidolgozása folyt, amely a következő végeredményt hozta:<ref>{{cite book|last1=Allison|first1=Graham T.|last2=Zelikow|First2=Phillip D.|title=Essence of Decision: Explaining the Cuban Missile Crisis|origyear=1999|publisher=New York: Addison Wesley Longman|pages=111-116|isbn= 978-0-321-01349-1|url=https://archive.org/details/essenceofdecisio00alli_0}}</ref>