„Naplás-tó” változatai közötti eltérés

Területe eredetileg a patak árterületének széles, lapos völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított [[láprét]] volt. [[Természetföldrajz]]i alapját a [[Pesti-hordalékkúpsíkság]]on a Duna ó-[[pleisztocén]] hordalékkúpjai adják és az azokat átvágó Szilas-patak [[hordalék|alluviuma]]. A tó nyugati partja a patakot visszaduzzasztó [[gát (vízépítés)|földgát]], melyen a tó felőli rész ki van betonozva, tetején pedig aszfaltozott út fut végig. Északi és keleti partja természetes úton alakult ki, ahogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt, déli felét többször alakították. Létrehozása hozzájárult (hacsak nem kizárólagos oka) a patak menti láprétek maradvány-szerű fennmaradásához, amelyeket az egyre növekvő területhasználat miatt a [[19. század]]tól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások, majd a 20. századi árvízvédelmi munkálatok (patakmeder mélyítése, burkolása) következtében a kiszáradás fenyegetett.

 

 

A ''{{vhorgony|Cinkotai parkerdő}}'' területén, amit Cinkotai-kiserdőként is neveznek, az 1700-as években legelő volt,<ref>Szalay, Petrus: [https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/9503/view/?bbox=3204%2C-11300%2C10661%2C-1759 Mappa terreni possesssionis Czinkota ... (S 27 - No. 2.)], maps.hungaricana.hu - 1784.</ref> majd az 1800-as években a domboldalt befásították.<ref>3. felügyelőség; Baránski Sándor, Fuchs János: [https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/4295/view/?pg=32&bbox=1485%2C-3973%2C4703%2C-2181 Cinkota nagyközség felvételi előrajzai - Budapest térképeinek katalógusa 4038a], maps.hungaricana.hu - 1883.</ref> A második világháborúban feltehetően, mint sok helyen másutt is, ez az erdő is elpusztult. Az 1950-es években a városiasodás felgyorsulásával és ezzel a természeti környezet iránti igény megnövekedésével a főváros is nagy erdőtelepítési programba kezdett. Egy erdőgyűrű kialakítása volt a cél, amit a Pilisi Parkerdő Gazda­ság végzett. Elsőként 1976-ban, Cinkotán az Aranykalász Termelőszövetkezet földjein kezdték meg a talaj előkészítését, majd azt követően a facsemeték ültetését. Baranyi Katalin, a Parkerdő korábbi műszaki vezetője az ezt követő folyamatokról így írt: ''„A ligetes patakpart menti fásításokban az évek folyamán megjelentek a védett lágyszárú növények is, melyek korábban a legeltetés és kaszálás miatt csak látens állapotban léteztek.”'' A korábban telepített elegyes (akác, tölgy és fenyő állományú) erdők egy része a 2010-es években került fiatalításra.<ref>''Visegrád, Cinkota - Erdőgyűrű a főváros körül'', Magyar Hírlap 8. évfolyam 310. szám, 1975. november 27. [https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirlap_1975_11/?query=Pilisi%20Parkerd%C5%91%20Gazda%C2%ADs%C3%A1g%20cinkota&pg=248&layout=s adt.arcanum.com])</ref><ref>''Erdőövezet Budapest körül'', Magyar Hírlap 9. évfolyam 61. szám, 1976. március 12. ([https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirlap_1976_03/?query=Pilisi%20Parkerd%C5%91%20Gazda%C2%ADs%C3%A1g%20cinkota&pg=112&layout=s adt.arcanum.com])</ref><ref>[http://mtsz.org/cikk/a_pilisi_parkerdo_zrt._hirlevele_-_marcius_6 A Pilisi Parkerdő Zrt. hírlevele - március 6.], mtszközpont, mtsz.org - 2014. március 10.</ref>