„Céh” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A tagok: Helyesírás Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.156.73.50 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
29. sor:
Szervezetük hierarchikus volt. Tagjaik között megkülönböztették a [[mester (céh)|mester]]eket, a [[céhlegény|legény]]eket és az [[inas]]okat; a céh élén állott a céhmester, a céh elöljáróságában rajta kívül még néhány mester és egy vagy két öreglegény ült.
A céhes élet az inas szegődtetésével kezdődött. Az apródesztendők leszolgálása után az inast fölszabadították, és legény lett belőle — ennek ünnepe volt a [[legényavatás]]. A legények több évet más műhelyekben töltöttek — ez volt a legényvándorlás, az ilyen legény a vándorlegény. A vándorlás végeztén, amikor elhatározta, hogy letelepszik, ott mesterré kellett válnia.<ref>{{Cite web |url=http://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/mestersegek_emlekezete_cehek/cehek_szerkezete.html |title=Mesterségek emlékezete: A céhek szerkezete |accessdate=2018-11-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181110160228/http://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/mestersegek_emlekezete_cehek/cehek_szerkezete.html |archivedate=2018-11-10 }}</ref>▼
▲szegődtetésével kezdődött. Az apródesztendők leszolgálása után az inast fölszabadították, és legény lett belőle — ennek ünnepe volt a [[legényavatás]]. A legények több évet más műhelyekben töltöttek — ez volt a legényvándorlás, az ilyen legény a vándorlegény. A vándorlás végeztén, amikor elhatározta, hogy letelepszik, ott mesterré kellett válnia.<ref>{{Cite web |url=http://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/mestersegek_emlekezete_cehek/cehek_szerkezete.html |title=Mesterségek emlékezete: A céhek szerkezete |accessdate=2018-11-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181110160228/http://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/mestersegek_emlekezete_cehek/cehek_szerkezete.html |archivedate=2018-11-10 }}</ref>
Az iparűzés szabadságát saját érdekeiknek megfelelően korlátozták. Kimondták, hogy csak azon mesterek űzhetnek valamely ipari foglalkozást, kereskedelmi tevékenységet, akik a céh tagjai közé tartoznak. Szigorúan korlátozták a céhhez tartozó mesterek számát. A céh tagjai olyan, csak jó hírű mester, [[kereskedő]] kerülhetett, aki a szakmai jártasságát bizonyította. Szigorúak voltak a kiképzés, az inaskodás, legénykedés, vándorlás, próbaidő szabályai. A mesterré válás feltétele egy [[mestermunka]] elkészítése volt. A céhek védték saját üzleti érdekeiket és iparkodtak foglalkozásuk tökéletesítésére, a legényeknek ezért általában előírták, hogy vándorlegényként külországokban is gyakorlatot szerezzenek. Alkalmanként meghatározták, hogy egy-egy céh tagjai mely vidékek számára dolgozhatnak és megszabták az egyes készítmények árát és minőségét. Ehhez szabályozták a gyártási eljárásokat, garantálták a szakszerű munkát, fejlesztették a kézműipari technikákat, és mindezek eredményeként gyakran művészi színvonalú tárgyakat állítottak elő.
| |||