„Görgei Artúr” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
a második olyan cipszer család
35. sor:
[[Görgő (település)|Görgői]] és [[toporc]]i '''Görgei Artúr''' (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: ''Johannes Arthur Woldemár Görgey'')<ref>{{cite web|url=http://search.ancestry.com/cgi-bin/sse.dll?gl=ROOT_CATEGORY&rank=1&new=1&so=3&MSAV=1&msT=1&gss=ms_r_f-2_s&gsfn=Arthur+G%C3%A1bor&gsln=G%C3%B6rgey&msbdy=&msbpn__ftp=&msddy=&msdpn__ftp=&cpxt=0&catBucket=rstp&uidh=000&cp=0 |title=Slovakia, Church and Sinagogue Books, 1592-1910 |publisher=ancestry.com |accessdate=2016-08-13}}</ref> ([[Toporc]], [[1818]]. [[január 30.]]<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RQB-KNC?mode=g&i=144&cc=1554443 Születése bejegyezve a toporci ev. keresztelési akv. 11/1818. fsz. alatt]</ref> – [[Budapest]], [[Lipótváros]], [[1916]]. [[május 21.]]<ref group="j">[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MZS-TS8?i=43 Halálesete bejegyezésre került a Budapest V. ker. polgári halotti akv. 256/1916. folyószáma alatt.]</ref>) [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es]] honvédtábornok, hadügyminiszter, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849. augusztus 11. és 13. között Magyarország teljhatalmú vezére,<ref>{{cite news|url=https://mno.hu/hetvegimagazin/az-arulas-vadja-sztoikus-nyugalmat-szult-gorgei-arturban-2446210|title=Az árulás vádja sztoikus nyugalmat szült Görgei Artúrban|publisher=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]]|author=Pethő Tibor|date=20180213|accessdate=20180514}}</ref><ref>{{cite news|url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1849_augusztus_13_a_vilagosi_fegyverletetel/|title=1849. augusztus 13. | A világosi fegyverletétel|publisher=[[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]]|author=Tarján M. Tamás|date=|accessdate=20180514}}</ref><ref>{{cite news|url=http://www.filmarchiv.hu/hu/aktualis/hirek/a-legvitatottabb-magyar-200-eve-szuletett-gorgei-artur|title=A legvitatottabb magyar – 200 éve született Görgei Artúr|publisher=[[Magyar Nemzeti Filmarchívum]]|author=|date=20180130|accessdate=20180514}}</ref><ref>{{cite news|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Historia_1985/?pg=0|title=Fegyverletétel – a győző szemével|publisher=História 1985-01|author=Rosonczy Ildikó|year=1985|accessdate=20180514}}</ref> akkori kifejezéssel diktátora.<ref>[http://mek.oszk.hu/04700/04739/html/gorgey1001/gorgey1001.html Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben]</ref><ref>[https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Diktátor Wikiszótár: Diktátor, 3. jelentés]</ref> Polgári végzettségét tekintve vegyész, és 1848 előtt e területen is kiemelkedő eredményeket publikált.
 
A szabadságharc bukásátbukása követőenután Ausztriába internálták. Ebben az időszakban írta meg kétkötetes emlékiratát, ésamit 1852-ben németjelentetett nyelven megjelentette kétkötetesmeg emlékirataitnémetül. Csak 1867-ben, a [[kiegyezés]] után térhetett vissza Magyarországra. Testvére, [[Görgey István]] házában élt 1916-ban, 98 éves korában bekövetkezett haláláig.
 
{{idézet 2|''Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári.''<ref group="j">Ezt Görgei Mikszáth Kálmánnak mondta az írónál tett látogatása során. Idézi Hermann Róbert Görgei Artúr című cikkében (Rubicon, 1999/4, 4. old.) és Görgei Artúr, a hadvezér c. dolgozatában ([http://epa.oszk.hu/00000/00018/00008/pdf/hermann.pdf])</ref>|Görgei nyilatkozata [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]]nak||}}
41. sor:
== Élete ==
=== Születésétől 1845-ig ===
 
A Görgey család az [[Árpád-kor]]ban, [[II. Géza magyar király|II. Géza]] király idején [[szászok|szász]] [[hospes]]ekkel települt az országba. Első ismert őse, Jordán, a szepesi szászok [[comes]]e a tatárjárás idején a szászokat a [[Létánfalva|Menedékkőre]] (Lapis refugii) vezetve, tette lehetővé tette a későbbi [[Lőcse]] megalapítását. Érdemei okán a Görgeyeké lett a második olyan cipszer család, amely (1256-ban) az országos nemesek közé emelkedett. Görgey Artúr ebbe az időközben elszegényedett családba született [[1818]]. [[január 30.|január 30-án]] született a felvidéki [[Toporc]]on, elszegényedett nemesi családban. Nehéz gyermekkora volt, nagyanyja megszakított minden kapcsolatot a családdal, mert édesapja, [[Görgey György]] rangon alul nősült; a lőcsei, polgáripolgár származású [[Perczián Erzsébet]]et vette feleségül,. A kitagadás emiattmiatt állandó anyagi gondok nehezítették a család helyzetét.
 
[[Kép:Görgey Artúr2.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|Portrélitográfia, [[Magyar Nemzeti Múzeum]]]]
Tanulmányait [[Késmárk]]on kezdte. Tanár szeretett volna lenni, de apja utasítására katonai pályára lépett. [[1832]] és [[1836]] között a [[Tulln an der Donau|tullni]] katonai utászakadémia hallgatója, [[1836]]-ban a [[császári-királyi 60. gyalogezred]] hadapródja lett. [[1837]]-ben előléptették hadnaggyá, majd a [[Magyar királyi nemesi testőrség|magyar nemes testőrséghez]] került – éppen nála nyolc évvel idősebb bátyja, [[Görgey Ármin]] helyére (ő is részt vett az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–1849-es szabadságharcban]]). [[1842]]-ben a [[Nádor-huszárok]]hoz került főhadnagyi rendfokozatban. A kemény szolgálati évek férfivá edzették. Szolgálata közben éledt fel benne a nemzeti érzés, újra gyakorolni kezdte anyanyelvét. [[1843]]-ban eljegyezte Medgyaszay Friderikát, egy bécsi magyar nagykereskedő lányát, ám akkoriban a katonák házasságkötését rendfokozathoz és életkorhoz kötötték, ezek elérése előtt csak [[Óvadék (polgári jog)|kaució]] ellenében nősülhettek. Ezért Görgey apja halála után, [[1845]]. [[július 31.|július 31-én]] kilépett a hadseregből, és ősztől [[Prága|Prágában]] [[Kémia|vegyészet]]et kezdett tanulni.
203 ⟶ 205 sor:
*''Kossuth és Görgei''; Franklin, Bp., 1881
*''Még egyszer Kossuth és Görgei''; Franklin Ny., Bp., 1881
*''A kókuszdióolaj szilárd és folyékony zsírsavjairól''; kiad. Ilosvay Lajos; &nbsp;Pesti Lloyd Ny., Bp., 1907
* [http://real-eod.mtak.hu/5015/ ''Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években''], Franklin, Budapest, 1911
* Seress László: ''Kossuth, Görgey és Szemere. Kiadatlan leveleik''; Singer-Wolfner, Bp., 1912