„Pestszenterzsébet” változatai közötti eltérés

A [[Soroksár (történelmi település)|Soroksárhoz]] tartozó [[Gubacsipuszta]] területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak [[Kossuth Lajos]] után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897. július 11-benén szakadt el Soroksártól és alakult önálló [[községNagyközség (polgári korszak)|nagyközséggé]]gé ''Erzsébetfalva'' néven.<ref>{{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiNaplo_1897_07/?pg=128&layout=s |title=Pesti Napló, 48. évfolyam, 189. szám: Erzsébetfalva nagyközség |publisher=[[NagyközségPesti Napló]] (polgáriaz korszak)[[Arcanum Digitális Tudománytár|nagyközségArcanumon]]ként) |date=1897-07-09 |accessdate=2021-09-20}}</ref><ref>{{cite web |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/BelugyiKozlony_1897/?pg=242&layout=s |title=Belügyi Közlöny, 1897, 9. szám: Községalakulások. |publisher=Belügyi Közlöny (az [[Arcanum Digitális Tudománytár|Arcanumon]]) |date=1897-05-01 |accessdate=2021-09-20}}</ref> A hagyomány szerint Erzsébetfalva elnevezése a parcellázások előtti időkből származik és Szekrényessy Pálné szül. Dillinger Erzsébet (1809-1892) keresztnevére utal, lévén a Szekrényessy család már az 1830-as évektől jelentős gubacsi birtokokkal és elegáns kúriával rendelkezett e területen.<ref>Slachta Etelka soproni úrileány naplója 1842-1843 IV. kötet. Győr, 2007. {{ISBN|978-963-062395-7}}</ref>