„Budapest trolibuszvonal-hálózata” változatai közötti eltérés

a
 
==== Tervek hálózat létesítésére (1930-as évek) ====
Az óbudai vonal terveivel párhuzamosan Bíró István vállalkozó azzal a szándékkal kereste meg a BSzKRt-ot, hogy Budapestről Pesthidegkúton keresztül Nagykovácsira, illetve Máriaremetén át Solymárra kíván trolibuszjáratokat létesíteni, azonban a tervet a társaság rögtön elvetette, ugyanis ellentmondott volna a korábbi, integráció felé tett lépésekkel, ha ismét magánvállalkozás kezébe került volna a hálózat bármelyik szeglete.{{refhely|azonos=BME41}}{{refhely|BME|40. oldal}} Megemlítendő ugyanakkor, hogy több 1931-ben megjelent cikk szerint Bíró [[Kecskemét]]en is trolibuszüzemet kívánt létrehozni, ám törékveseitörékvései ott is kudarcot vallottak.<ref>{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/UjNemzedek_1931_02/?pg=20&layout=s |title=Uj Nemzedék, 13. évfolyam, 27. szám: Trolleybuszt akar járatni Kecskeméten egy vállalkozó |publisher=[[Uj Nemzedék]] (az [[Arcanum Digitális Tudománytár|Arcanumon]]) |date=1931-02-04 |accessdate=2021-04-18}}</ref><ref>{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/VarosokLapja_1931/?pg=96&layout=s |title=Városok Lapja, 26. évfolyam, 5. szám: Kecskemétnek is ajánlják a Trolleybuszt |publisher=[[Városok Lapja]] (az [[Arcanum Digitális Tudománytár|Arcanumon]]) |date=1931-03-01 |accessdate=2021-04-18}}</ref> Egészen 1933 nyaráig vizsgálták a fővárosi kísérleti vonal helyszínét, ám a zuglói Telepes{{jegyzet*|akkori nevén Telep utca<ref>{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/RendorsegiKonyvek_1956_BudapestiUtmutato/?pg=430&layout=s |title=Budapesti útmutató (Budapest, 1956) |publisher=[[Műszaki Könyvkiadó]] (az [[Arcanum Digitális Tudománytár|Arcanumon]]) |accessdate=2021-04-18}}</ref>}} és Öv utcai nyomvonal,{{refhely|BME|43. oldal|azonos=BME43}} az [[Új köztemető]]től [[Rákoshegy]]ig, esetleg [[Rákosliget]]ig, távlati tervekben tovább [[Vecsés]] és [[Szemeretelep]] felé bővíthető viszonylatok,<ref>{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/8OraiUjsag_1931_09/?pg=53&layout=s |title=8 Órai Ujság, 17. évfolyam, 202. szám: A tavasszal két útvonalon megindul a trolleybuszközlekedés |publisher=[[8 Órai Ujság]] (az [[Arcanum Digitális Tudománytár|Arcanumon]]) |date=1931-09-06 |accessdate=2021-04-18}}</ref> valamint a [[Budapesti fogaskerekű vasút|fogaskerekű]] Széchenyi-hegyi végállomása és az [[Erzsébet-kilátó]]<ref>{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1936_04/?pg=225&layout=s |title=Budapesti Hírlap, 56. évfolyam, 88. szám: Drótkötélpályát és autóbuszt kíván a „Hegyvidék" |publisher=[[Budapesti Hírlap (napilap, 1881–1938)|Budapesti Hírlap]] (az [[Arcanum Digitális Tudománytár|Arcanum]]on) |date=1936-04-17 |accessdate=2021-04-19}}</ref> közötti útszakaszra megálmodott trolibusz terveit a magas kivitelezési költségek miatt elvetették.{{refhely|azonos=BME43}} Megbukott a [[Magyarság (napilap)|Magyarság]] című napilapban megemlített Törökvész úti viszonylat ötlete is,<ref name=Magyarsag1931>{{cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1931_03/?pg=168&layout=s |title=Magyarság, 12. évfolyam, 56. szám: Trolleybusz jár a meghosszabbított Törökvész-uton |publisher=[[Magyarság (napilap)|Magyarság]] (az [[Arcanum Digitális Tudománytár|Arcanumon]]) |date=1931-03-10 |accessdate=2021-04-18}}</ref> végül az eredetileg tervezett Bécsi úti vonalra esett a választás.{{refhely|BME|44. oldal}}
 
Az 1935-ben elkészült üzemköltségi összehasonlító elemzés kijelentette, hogy évi {{szám|500000}} utasszám alatt autóbusz, {{szám|500000}} és egymillió között trolibusz, egymillió felett pedig villamos létesítése a leggazdaságosabb.{{refhely|BME|53. oldal}} A budai oldalon a hegyvidéki útvonalak többsége villamosközlekedésre alkalmatlan volt, azonban az ezeken az útvonalakon közlekedő autóbuszok motorja és sebességváltója gyorsabban használódott el, így elsősorban itt kívántak trolibuszt létesíteni – annak ellenére is, hogy bizonyos vonalakon nem volt meg a kívánt utasszám.{{refhely|BME|54. oldal|azonos=BME54}} Már 1938-ban elkészült egy kilenc viszonylat létesítéséről szóló terv is, azonban a második világháború egy évvel későbbi kitörése miatt a kivitelezésekre nem került sor.{{refhely|azonos=BME54}} Az akkori tervezet az alábbi útvonalakkal számolt: