„John Fitzgerald Kennedy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Délkelet-Ázsia: Cím. |
→Polgári jogi mozgalmak: A történészek inkább ezt a szót használják. https://mult-kor.hu/cikk.php?id=3436 http://seaswiki.elte.hu/studies/BA/major/graduation/final_examination/topics_for_the_final_examination/American_specialisation/American_history |
||
460. sor:
Kennedy legközelebb az 1961-es [[State of the Union beszéd]]ében tett említést a polgári jogokról a következőképpen: ''„A némely honfitársunk alkotmányos jogainak megtagadása azok bőrszíne alapján – a szavazóhelyiségekben és másutt – zavarja a nemzeti öntudatot és arra sarkall minket, hogy meghalljuk a világ véleményét, miszerint a demokráciánk nem működik egyenlően a szellemi örökségünk ígéretéhez méltón.”''<ref>{{cite book|last=Schwarz|first=Urs|title=John F. Kennedy 1917-1963|origyear=1964|pages=300|publisher=Hamlyn|isbn=ASIN:B0000BP25J|url=}}</ref> Azonban az elnök ekkor nem lépett tovább, mivel úgy hitte, hogy a polgári jogi mozgalmak alapvetően feldühítik a déli fehérek többségét és ez még jobban megnehezítené az erre irányuló törvények keresztülvitelét a Kongresszuson (köztük a szintén fontos szegénységellenes törvényekét), így egyelőre inkább távol tartotta magát a témától.<ref>{{cite book|last=Bryant|first=Nick|title=Black Man Who Was Crazy Enough to Apply to Ole Miss|origyear=2006|pages=60-66|publisher=The Journal of Blacks in Higher Education (53)|isbn=JSTOR 25073538}}</ref>
Abban, hogy Kennedy viszonylag passzív maradt ebben a nagy jelentőségű belpolitikai kérdésben, kormányának tagjai is közrejátszottak. Hogy az elnök olyan nagy jelentőségű témákra tudjon koncentrálni, mint a hidegháború, a Disznó-öböl, vagy Vietnam, testvére Robert elmondása szerint a kabinet tagjai „megpróbáltak az elnököt távol tartani ettől a polgári jogi mocsoktól”.<ref name="Brauer490"/> Azonban az elnök elé vont védernyőt átütötték az egyre másra szerveződő mozgalmak, olyanok, mint például a [[Szabadság Utazók]] mozgalma (akik például egy szervezett mozgalmat indítottak délen, hogy a buszokon utazó feketék szándékosan megszegve a járművön érvényes feketékre vonatkozó hátrányos szabályokat, protestáljanak az ilyetén megkülönböztetés ellen). A mozgalmak sorozatban ütköztek fehér erőszakba, amely odáig fajult, hogy Kennedy végül szövetségi marshallokat volt kénytelen kivezényelni, hogy védjék meg a Szabadság utazókat<ref name="Brauer490"/> (viszont a katonaság bevetésétől továbbra is tartózkodott). Robert Kennedy közben a feketék körében próbálta hűteni a kedélyeket (''
Kennedy egyetlen komolyabb szabályozó lépése 1961-ben, egy elnöki rendelet volt (Nr. 10925), amelyben a kormányzati beszállítóknak feltételül szabta, hogy ''„tegyenek megerősítő lépéseket, hogy megbizonyosodjanak, hogy a jelentkezőket alkalmazzák és az alkalmazottakat pedig a munka során mindenféle [[faj]]ra, [[Biológiai nem|nemre]], [[Hit (vallás)|hitre]], [[bőrszín]]re, vagy [[nemzetiség|nemzetiségi hovatartozásra]] való tekintet nélkül kezelnek”''.<ref>[[s:Executive Order 10925|wikisource – Executive Order No. 10925]]</ref> Ezzel a rendelettel egyben megalapította a Egyenlő alkalmazási lehetőségek elnöki bizottságát. A legfőbb polgárjogi aktivistának tekintett Martin Luther King azonban elégedetlen volt az elnök megkülönböztetés-ellenes lépései tekintetében és társaival 1962-ben egy levelet intézett Kennedyhez, felhívva az elnököt, hogy az kövesse [[Abraham Lincoln]] nyomát és a rendeletét használja jelzésként a polgári jogok érvényesítésére és adjon közre egy Második egyenjogúsági proklamációt. Kennedy ezt azonban elutasította.<ref>{{cite web|url=https://kinginstitute.stanford.edu/encyclopedia/emancipation-proclamation|title=Emancipation Proclamation|author=|language=angol|publisher=Stanford University|accessdate=2021-08-27}}</ref>
|