„A máltai lovagrend Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
egyért |
A 14. század elején Magyarországon már több, mint 30 rendházuk állt |
||
10. sor:
=== A kezdetektől Mohácsig ===
[[Fájl:II. András királyt fölveszik az Ispotályos Rendbe.jpg|alt=|bélyegkép|320x320px|II. Andrást fölveszik az ispotályos rendbe 1218-ban - falfestmény a nagymesteri palotában, Valletta, Málta]]
A rend magyarországi történetét abban a vonatkozásban kell megérteni, hogy egyrészt határterülete volt a kereszténységnek, másrészt a Szentföldi szárazföldi útvonalon volt. Így viszonylag sokkal kevesebb lovagot küldött a Szentföldre, mint más európai területek, hanem itthon tartotta ereje nagy hányadát, hogy az átutazók gondját viselje, azokat védje, és a helyi pogány veszélyek ellen hadakozzon. Ugyanakkor birtokai jövedelméből rendszeresen hozzájárult a szentföldi hadviseléshez, és elöljárói részt vettek a Szentföldön, később Rodoszon tartott nagy rendi megbeszélésekben.
18 ⟶ 19 sor:
A magyar zarándokok szentföldi megjelenésével csaknem egyidőben létesültek hazánkban jánosrendi ispotályok, rendházak és templomok. A johanniták [[1138]]-ban [[Székesfehérvár]]ott telepedtek le, ahol [[Martyrius]] esztergomi érsek [[1156]]-ban rendházat építtetett számukra.<sup>[[Máltai lovagrend#cite note-11|[11]]]</sup> II. Géza özvegye, Eufrozina pedig több mint ötven birtokot adományozott nekik. A „Jánoslovagok” fontos szerepeket töltöttek be főleg az ország nyugati felén, többek közt rendészeti és közjegyzői feladatokat. A jánoslovagok egyik magyarországi érdekessége, hogy hiteles helyként (királyi közjegyzőként) működtek: például az [[Aranybulla]] hét példánya közül egyet ők őriztek.<ref name=":22">{{Cite book|title=A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének Emlékkönyve|author=Dr. Török József|chapter=A Rend története hazai földön.|year=2003|page=87}}</ref>
Helyt álltak az ország védelmében, például a tatárjárás idején, amikor a muhi csatában erősen részt vettek, és a menekülő királyt ők kísérték Dalmáciába. Egy kivétellel: [[1247]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Bélától]] hűbérbe kapták meg a szörényi bánságot, az [[Olt]]ig terjedő területeket és Kunország egy részét. A király azt várta, hogy kiváló tapasztalataikat hasznosítva vesznek részt a védelmi rendszer kiépítésében, de ők ezt nem teljesítették, és a területről rövid idő után kivonultak - nem tudni, hogy miért.<ref name=":3">{{Cite journal|title=Johanniták a középkori Magyarországon 1410-ig|url=https://www.academia.edu/3040073/A_johannit%C3%A1k_Magyarorsz%C3%A1gon_a_XIV._sz%C3%A1zad_v%C3%A9g%C3%A9ig|last=Hunyadi|first=Zsolt|year=2006|quote=}}</ref><ref>Dr. Török József szerint a lovagrend hamarosan rájött, hogy erőforrási nem voltak elegendők ahhoz, hogy szakszerűen elvégezze a terület megerősítését.</ref>
Az [[Árpád-ház]] kihalása utáni trónviszályban a rend a [[VIII. Bonifác pápa|pápa]] instrukcióinak dacára sokáig tartózkodtak az [[Anjou]] trónkövetelő igényének elismerésétől (valószínűsíthetően azért, mert rendházaik többsége a más trónkövetelők, illetve a [[I. Károly magyar király|Károly Róberttel]] nem barátságos [[tartományúr|kiskirályok]] ([[Csák Máté (trencsényi tartományúr)|Csák Máté]] és a [[Kőszegi család|Kőszegiek]]) területein állt. A döntő fordulatot az 1306-os év hozta el, amikor Károly ostrommal visszavette Esztergom várát a Kőszegiektől; ekkor egyértelműen mellé állt az esztergomi rendház, majd példáját követve a többiek is. Károly 1312-es hadjáratán már a „johannitáknak” nevezett lovagok alkották Károly (nem túl nagy) nehézlovasságának gerincét, és bátor helytállásukkal jelentős szerepet játszottak a [[rozgonyi csata|rozgonyi]] győzelemben.<ref>[[Kristó Gyula]], 1978: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest {{ISBN|963 05 1461 3}} p. 78–79.</ref> [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmonddal]] már kevésbé volt jó a viszonyuk.
Több tucat rendházuk és erődítményük volt, így a cziráki kastély és a Somogy megyei [[Csurgó (Magyarország)|Csurgó]]. A 13. század végén 30 helyen volt rendházuk (lásd külön listát a jegyzetek végén). Székesfehérvár után a feloszlatott templomosoktól átvett [[Vrána]] vára lett a a központjuk, és a "vránai perjel" cím megmaradt a 19 századig, bár lényegében csak címzetesen, mint a magyar-szlavóniai lovagok elöljárója.
54 ⟶ 57 sor:
A szövetségnek 2018 végén 162 tagja volt: 114 lovag, 37 dáma és 11 káplán. Ezekből 65-en éltek nyugati emigrációban.<ref>{{Cite book|title=Magyar Máltai Lovagok Szövetsége: 2018. évi beszámoló}}</ref> Az észak-amerikai delegáció a tagok elöregedése miatt 2019-ben feloszlott.
2010-ben megállapodás jött létre a magyar kormány és a Szuverén Máltai Lovagrend Magyarországon bejegyzett intézményei (vagyis a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és ezekhez tartozó két alapítvány) közt, amelyet a Parlament külön törvényben elismert.<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000140.TV&searchUrl=/gyorskereso%3Fpagenum%3D4 |title=2010.évi CXL törvény aMagyar Köztársaság Kormánya és a Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályosi Rend közötti Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről |accessdate=2019-08-03}}</ref> A megállapodás elismeri a máltai rend szerepét a szociális, egészségügyi, humanitárius és nemzetközi fejlesztési téren, megadja neki a történelmi egyházakat megillető státuszt, és megadja a magyar állami szervezetekkel való közvetlen együttműködés kereteit. Ez a megállapodás jogi alapot adott a Máltai Rendnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak egyes külföldi szereplésekhez is, így a 2016-ban kötött hivatalos együttműködési megállapodásnak a szerb kormánnyal,<ref>{{Cite web |url=https://www.magyaridok.hu/belfold/magyar-maltai-szeretetszolgalat-humanitarius-segitseget-nyujt-szerbiai-migransoknak-1221262/ |title=A Magyar Máltai Szeretetszolgálat humanitárius segítséget nyújt... |accessdate=2019-08-03}}</ref> és 2018-ban a szíriai humanitárius program.
A magyar lovagok szorosan együttműködnek a [[Magyar Katolikus Püspöki Konferencia|Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával]] és a katolikus sajtóval. A „Máltai Hírek”<ref>{{Cite web |url=http://www.mmlsz.hu/kategoria/al/Maltai_Hirek_folyoirat |title=Máltai Hírek összegyűjtött számai |accessdate=2019-07-15}}</ref> – a Szövetség és a Szeretetszolgálat közös hivatalos lapja –1997-től jelenik meg negyedévenként.
| |||