„Fülöp-szigeteki peso” változatai közötti eltérés

A korai időkben a Fülöp-szigetek és a környező népek barterkereskedelmet folytattak. Ennek kényelmetlensége azonban egy idő után szükségszerűvétetteszükségszerűvé tette valamilyen cseretárgy használatát. Mivel a szigeteken jelentékeny aranylelőhelyek voltak, az első pénznek tekinthető cseretárgyak kis aranyrögök voltak. Emellett kereskedelmi céllal készült aranygyűrűket is használtak fizetésre.

A spanyol uralom idején sokféle változatos pénz volt forgalomban a Fülöp-szigeteken, ezek közül a legjelentősebb a mexikói peso volt, de használtak Alfonsino pesót, kézzel vert mexikói ezüstpénzeket (angolul: ''cob'', a helyiek nyelvén ''hilis kalamay'') és más spanyol gyarmatokról származó pénzeket. Ezek a pénzek a Manila és Acapulco között ingázó gályákon érkeztek, melyek visszafelé a szokatlan formájú, helyikézi ezüstverésű kézihelyi vereteketezüstpénzeket (helyi nevén: ''macuquina'') vittekvitték. Később érkeztek ezüst oszlop mintásoszlopmintás dollárok ''(dos mundos),'' ellenjegyes érmék és portrés érmék.

A többi spanyol gyarmatról a Fülöp-szigetre érkező érméket az egyik oldalukon "MANILA" ellenjeggyel látták el, elismerve forgalomképességüket. 1830 körül az ellenjegyzésre használt szerszám eltörött, ezért 1832-től VII. Ferdinánd "F 7" monogramja, halála után (1834-től) pedig lánya, II. Izabella királynő "YII" monogramja került az érmékre. 1837-ben Spanyolország elismerte egykori gyarmatai függetlenségét, és beszüntette az érmék ellenjeggyel való ellátását. A spanyol helytartók 1868-as zendülése idején Seville-ből és Toledóból érkeztek ötpesetás ezüstpénzek, melyeken az uralkodó képe szerepelt, és ezek is forgalomba kerültek.

Az első Fülöp-szigeteki pesóra szóló papírpénzek [[1852]]. május 1-jével kerültek forgalomba, amikor a II. Isabel Spanyol-Fülöp-szigeteki Bank először adott ki ''peso fuerte'' (azaz erős peso, pénzjele: FP) pénzeket Fülöp-szigeteki tranzakciók lebonyolítására. 10, 25, 50 és 200 FP -címletek kerültek forgalomba, és átválthatók voltak mexikói ezüst- vagy arany mexikói pénzrearanypénzre. Bár az első papírpénzeket 1852. május 1-jén nyomtatták, csak 1854. október 17-én kerültkerültek általánosan forgalomba,: ekkor erősítette meg jogaiban királyi rendelet a fenti bankot, és tette lehetővé számára az addig csak bankközi tranzakciókra használt jegyek közforgalomba bocsátását.