„Jordan Peterson” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
51. sor:
Fairviewben nőtt fel, [[Alberta (tartomány)|Albertában]]. 1982-ben vette át első BA diplomáját [[politikatudomány]]ból, majd 1984-ben pszichológiából (mindkettőt az Alberta Egyetemen). 1992-ben [[Tudományos fokozat|Ph.D.]] fokozatot szerzett klinikai pszichológiából a McGill egyetemen. Ezt követően posztdoktori munkatársként két évig a McGill egyetemen maradt, majd [[Massachusetts]]be költözött, ahol a [[Harvard Egyetem|Harvard]] pszichológia tanszékén asszisztensként és docensként dolgozott. 1998-ban [[Toronto|Torontóba]] költözött, és a Torontói egyetemen professzorként kezdett el dolgozni. Két könyvet írt, az első a ''Maps of Meaning: The Architecture of Belief'' (A jelentés térképe: A hit felépítése) (1999), ebben azt mutatja be, hogy a hit- és mítoszrendszerek milyen szerepet játszanak az érzelmek szabályozásában, a jelentésalkotásban, és a [[népirtás]]ok motivációjában.<ref>{{CitLib|aut=Erik M. Gregory|aut2=Pamela B. Rutledge|tit=Exploring Positive Psychology: The Science of Happiness and Well-Being: The Science of Happiness and Well-Being|ann=2016-10-03|isbn=9781610699402|url=https://books.google.com/books?id=yKgDDQAAQBAJ|accd=2018-03-01}}</ref><ref>{{CitLib|aut=J. Harold Ellens|tit=The Destructive Power of Religion: Models and cases of violence in religion|ann=2004|isbn=9780275979744|url=https://books.google.com/books?id=Fp8QAQAAMAAJ|accd=2018-03-01}}</ref><ref>{{CitLib|aut=Joan McCord|tit=Beyond Empiricism: Institutions and Intentions in the Study of Crime|isbn=9781412818063|url=https://books.google.com/books?id=bZioQ3X6cQcC|accd=2018-03-01}}</ref> Második könyve, a ''12 Rules for Life: An Antidote to Chaos'' (12 szabály az élethez: A káosz ellenszere) 2018 januárjában jelent meg.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://www.theguardian.com/global/2018/jan/21/jordan-peterson-self-help-author-12-steps-interview|title=Jordan Peterson: ‘The pursuit of happiness is a pointless goal’|accessdate=2018-03-01|last=Lott|first=Tim|date=2018-01-21|work=the Guardian|language=en}}</ref><ref name=":1">{{Cite news|title=Christie Blatchford sits down with ‘warrior for common sense’ Jordan Peterson|url=http://nationalpost.com/feature/christie-blatchford-sits-down-with-warrior-for-common-sense-jordan-peterson|work=National Post|date=2018-01-19|accessdate=2018-03-01|language=en-US}}</ref><ref name=":2">{{Cite news|title=What’s So Dangerous About Jordan Peterson?|url=https://www.chronicle.com/article/What-s-So-Dangerous-About/242256|work=The Chronicle of Higher Education|date=2018-01-17|accessdate=2018-03-01}}</ref>
 
2016-ban több videót osztott meg [https://www.youtube.com/user/JordanPetersonVideos YouTube csatornáján], amelyekben a [[politikai korrektség]]et, és a kanadai kormány C-16-os rendeletét kritizálta,<ref name=":0" /><ref name=":1" /><ref name=":2" /> miután egyetemi feletteseivel és aktivista diákokkal vitába, majd az egyetemmel pereskedésbe keveredett (az egyetem bocsánatot kért, miután rágalmakkal illette Petersont, de Peterson szerint a bocsánatkérés nem volt őszinte).<ref>[https://www.politico.com/magazine/story/2018/04/08/jordan-peterson-beating-pundits-own-game-217773 Jordan Peterson Beating Pundits ... ]''. Politico.com. Hiv. beill.: 2018-08-16</ref> A videók után jelentős médiavisszhangot kapott. YouTube-os nézettsége miatt sokan gondolnak rá közszereplőként. Peterson saját magát [[Liberalizmus#Klasszikus_liberalizmus|klasszikus liberálisnak]] személyiségnek tarja, elmondása szerint ezért harcol a nyelvhasználat megváltoztatása és a totalitárius elnyomó rendszerek lopakodása ellen. Tekintettel, hogy közéleti munkájával felhívja a marxizmust távolról sem ismerő nyugati közvélemény figyelmét a marxizmus eredendően elnyomó és tömeggyilkos jellegére, a kulturális élet neomarxista szereplői előszeretettel igyekeznek személyét becsmérelni (pl. 'egy senki'-ként hivatkozni rá [https://qubit.hu/2019/05/31/a-szent-istvan-bazilika-elott-egy-kanapen-ulve-hirdette-ki-az-iget-az-uj-jobboldal-kanadai-profetaja]), vagy a szélsőjobboldallal összemosni. Utóbbinak tipikus példája, amikor a gyakorlati marxizmus kedvelt módszerét alkalmazva személyéhez elengedhetetlenül kapcsolandó információnak állítják be (pl. [https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jordan_Peterson&oldid=23774193 e szócikk korábbi verziójában], ennek a bekezdésnek a végén), hogy mely szélsőséges politikai csoport üdvözli a közéleti szerpvállalásait, azt sugallva, mintha ö maga keresné ezen csoportok kegyeit.
 
==Művei magyarul==