„Rozgonyi csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: jav. |
bőv. |
||
62. sor:
A vár ostromát 1312 májusában fel kellett adnia, mert a Csák Máté által küldött és [[Nagy Aba]] vezette, a király hadánál jóval erősebb felmentő sereg már igencsak közeledett. Károly ekkor visszavonult a [[Szepesség]]be, ahol [[Lőcse]] erős bázisa volt. A várat az Abák [[Tekele nemzetség]]beli szervienseikre bízták, ők maguk pedig mezei hadaikkal csatlakoztak a felmentő hadhoz. Jelentős stratégiai hibát követtek el, amikor a visszavonuló király üldözése helyett az egyesült haddal Kassa ellen vonultak (Kristó 1978, p. 73–74.).
A Szepességben szép számmal csatlakoztak Károly hadaihoz a [[cipszerek]] és a képzett katonának számító [[lándzsásnemesek]]. A király serege annyira megerősödött, hogy Károly Róbert a siker reményében gondolhatott Kassa felmentésére, és ezért délnek fordította hadait. A várost keletről akarta megközelíteni, és szálláscsinálónak előreküldte egyik [[Aba nemzetség|Aba nembéli]] hívét, bizonyos [[Kompolthy László|Lászlót]]. A király közeledtét az Abák által jól belakott területen nem vették jó néven, és Lászlót távoli rokonai, illetve [[Györke]] falu lakói megölték (Kristó 1978, p. 74.).
68 ⟶ 69 sor:
== A két sereg ==
=== A királyi had ===
A királyt elkísérték a hadjáratra leghűségesebb hívei:
77 ⟶ 78 sor:
* az [[Aba nemzetség]] több, Károly hűségén maradt családjának tagjai:
** a '''Lipóci ág''' [[Nekcsei család]]ja és
** a '''Kompolthy-ág''' tagjai (köztük a megölt szálláscsináló [[Kompolthy László]])
83. sor:
* [[Rátót nembeli Kakas]] és testvérei 1304-ben tértek a király hűségére (Kakas a csatában életét vesztette);
* a [[Gutkeled nemzetség]] [[Bátori család]]aj [[Borsa Kopasz]] és testvére, [[Borsa Beke]] [[familiaritás|famíliájából]] álltak át a királyhoz; a csatában [[Bátori Bereck]] fia [[Bereck fia János|János]]nak két szerviense esett el.
== A csata ==
A csata előtti manőverezés az Abáknak sikerült jobban; el tudták foglalni a [[Rozgony]]nál folyó [[Tárca-patak]] partján emelkedő és a terepet uraló dombot. Károly Róbert hada a völgybe szorult. A katonailag képzett király tisztában volt hátrányos helyzetével, és szívós védekezéssel próbálta felőrölni a túlerőt. A [[Képes krónika]] szerint a sereg harcra és „elszánt halálra” készült (Kristó 1978, p. 74.).▼
▲A csata előtti manőverezés a hagyományos értékelés szerint az Abáknak sikerült jobban; el tudták foglalni a [[Rozgony]]nál folyó [[Tárca-patak]] partján emelkedő és a terepet uraló dombot. Károly Róbert hada a völgybe szorult. A katonailag képzett király tisztában volt hátrányos helyzetével, és szívós védekezéssel próbálta felőrölni a túlerőt. A [[Képes krónika]] szerint a sereg harcra és „elszánt halálra” készült (Kristó 1978, p. 74.).
Az oligarchák [[Balassa Demeter]] és Aba nembeli Nagy (vagy Szép) Aba vezetése alatt álló seregének fő ereje a nehézlovasságból volt, míg a király seregében sok gyalogos katona is volt. Az Amadé-fiak seregének frontális támadása után az ellenfelek a centrumban próbáltak meg döntést kicsikarni. Szárnyakon vívott harcról vagy átkarolási kísérletről a források nem írnak. Feltehető, hogy a tartományurak erőfölényük tudatában egyetlen erőteljes rohammal kívánták áttörni a király hadrendjét. A leghevesebb küzdelem a királyi zászló körül alakult ki. Miután [[Csák nembeli Györke]] királyi zászlótartó elesett és a királyi zászló lehanyatlott, a király a johanniták zászlaja alatt harcolt tovább. Annyira nagy veszteséget szenvedtek, hogy az Abák már győztesnek látszottak, amikor a [[Szepes vármegye|szepesi]] és kassai gyalogság oldalba támadta őket. A váratlan oldaltámadásban elestek az oligarchák seregvezérei, és ez megzavarodott, irányítatlanul maradt had megfutott.▼
▲Az oligarchák [[Balassa Demeter]] és Aba nembeli Nagy (vagy Szép) Aba vezetése alatt álló seregének fő ereje a nehézlovasságból volt, míg a király seregében sok gyalogos katona is volt. Az Amadé-fiak seregének frontális támadása után az ellenfelek a centrumban próbáltak meg döntést kicsikarni. Szárnyakon vívott harcról vagy átkarolási kísérletről a források nem írnak. Feltehető, hogy a tartományurak erőfölényük tudatában egyetlen erőteljes rohammal kívánták áttörni a király hadrendjét. A leghevesebb küzdelem a királyi zászló körül alakult ki. Miután [[Csák nembeli Györke]] királyi zászlótartó elesett és a királyi zászló lehanyatlott, a király a centrumot átmenetileg stabilizáló [[a máltai lovagrend Magyarországon|johanniták]] zászlaja alatt harcolt tovább. Annyira nagy veszteséget szenvedtek, hogy az Abák már győztesnek látszottak, amikor a [[Szepes vármegye|szepesi]] és kassai gyalogság oldalba támadta őket. A váratlan oldaltámadásban elestek az oligarchák seregvezérei, és
A fennmaradt források nem tájékoztatnak arról, hogy a csatát eldöntő oldaltámadás előre eltervezett vagy spontán akció volt-e. Előbbi koncepció mellett közvetett bizonyítékok szólnak:
* a [[cipszerek]]nek adott 1317-es kiváltságlevél szerint a [[Szepesség]]ben toborzott segélyhadak a királlyal vonultak délnek, Kassa felé;
* valószínűtlen, hogy a később is jó hadvezérnek bizonyuló Károly Róbert ezeket a milícia jellegű egységeket a frontálisan támadó nehézlovasság feltartóztatására akarta volna bevetni.
Ha ezt a koncepciót fogadjuk el, a csata előtti manőverezés lényege az Abák lesállásba csalogatása volt, és Károly Róbert fényes sikerével végződött.
A csatában elesett:
* [[Balassa Demeter]]
* [[Nagy Aba]],
* Aba Miklós és
* Aba Dávid.
A magyar hadtörténelemben ez volt az első olyan csata, amelyben a gyalogság döntő sikert ért el a nehézlovasság ellen.
== Következmények ==
| |||