„Trombózis” változatai közötti eltérés
"Trombózis" szócikk létrehozása az angol nyelvű szócikk bevezetője alapján (csonk) |
(Nincs különbség)
|
A lap 2021. szeptember 22., 13:58-kori változata
| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
A trombózis (az ógörög: θρόμβωσις – thrómbōsis – "besűrűsödés” jelentésű szóból) olyan vérrögképződés a véredényben, ami megakadályozza a vér áramlását a vérkeringésben. Ha a véredény (egy véna vagy artéria) megsérül, akkor a test trombociták és fibrinek segítségével hoz létre vérrögöt a vérveszteség megakadályozására. Vérrögök akkor is kialakulhatnak bizonyos körülmények között, ha a véredény maga nem is sérült. Ha vérrög, vagy annak egy része elszabadul és keringeni kezd a testben, akkor ezt a rögöt embolusznak (embolus) nevezik.[1][2]
| Trombózis | |
 | |
| Akut artériás trombózis tüneteit mutató jobb talp (a kép bal oldalán) | |
| Latinul | Thrombosis |
| BNO-10 | |
| BNO-9 | |
| Leírás | |
| Főbb tünetek | elhelyezkedéstől függő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trombózis témájú médiaállományokat. | |
A trombózis előfordulhat a vénákban (vénás trombózis) vagy az artériákban (artériás trombózis). A vénás trombózis vérbőséget okoz a test érintett részén, míg az artériás trombózis (és ritka esetben a komolyabb vénás trombózis is) hatással van a vérellátásra és károsodást okoz azokban a szövetekben, melyeket ez az artéria lát el (iszkémia és nekrózis). Az artériás és vénás vérrög (thrombus) egy darabja is lehet embolusz leválása után, ami a keringési rendszerben utazva és egy másik helyen elakadva embóliát okozhat. Az ilyen embóliát tromboembólia névvel illetik. Komplikációkat okozhat, ha a vénás trombózis (angol rövidítéssel: VTE) a tüdőben telepszik meg és így tüdőembólia jön létre. Az artériás embolusz messzebbre juthat le az érintett véredényben, ahol embóliát okozhat.
Jegyzetek
- ↑ (2008) „Mechanisms of thrombus formation”. New England Journal of Medicine 359 (9), 938–949. o. DOI:10.1056/NEJMra0801082. PMID 18753650.
- ↑ Handin RI. Chapter 53: bleeding and thrombosis, Harrison's Principles of Internal Medicine, 16th, New York, NY: McGraw-Hill (2005). ISBN 978-0-07-139140-5
Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thrombosis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.