„Kovács Tamás (vívó)” változatai közötti eltérés

1978 arany kard egyéni

1980 arany kardcsapat}}

== Élete ==

Édesapja, Kovács Pál hatszoros olimpiai- és kilencszeres világbajnok vívó, horthysta katonatisztként szolgált, ezért megszenvedték a kommunista diktatúra első évtizedeit. Családjukat kitelepítették, vagyonunkat elkobozták, folyamatosan megalázták. A család mégsem hagyta el az országot, édesapja az 1956-os Melbourne-i olimpia után hazajött, elutasítva a jobb és szabadabb élet lehetőségét. Neki és testvérének a sport adott kitörési lehetőséget, az a terület, ahol nem a származás és a politikai hovatartozás számított, hanem a becsületesség, az alázat, az ellenfél elismerése. Szövetségi kapitányként minden vívónak kötelezővé tett sportolói tízparancsolat első pontja így szólt: "Soha ne felejtsd el, hogy a válogatott tagjaként minden pillanatban a magyar válogatottat és hazádat képviseled, tiszta eszközökkel, a fair play szellemében, a nemzeti érdeket szem előtt tartva!" Ez az elv vezérelte pályafutása minden percében és segített a 10 olimpiai és világbajnoki érem elérésében. Aktív versenyzői pályafutása után sem lépett el a pást mellől. 1979-től versenybíróként vezette a moszkvai és a Los Angelesi kardcsapat döntőket. Szövetségi kapitányként olyan versenyzők sikereit segíthette, mint Szabó Bence, Gedővári Imre, Nébald György, Kulcsár Krisztián, Horváth Mariann, Szalay Gyöngyi, Érsek Zsolt, Jánosi Zsuzsa, Stefanek Gertrud, Ferjancsik Domonkos, Nemcsik Zsolt, Nagy Tímea és Szilágyi Áron. 2013-ben lett a paralimpiai vívó válogatott szövetségi kapitánya és megbízatásom lejárta után is állandó kapcsolatot tartott ezekkel a csodálatos sportolókkal. Érékrendje a keresztény, nemzeti, konzervatív értékek ápolása.