Hejce egyik legkorábbi településünk, már [[1009]]-ből van róla adat, ekkor [[I. István magyar király|I. István]] az általa alapított [[Egri főegyházmegye|egri püspökségnek]] adományozta. A [[15. század]]ban [[husziták]] telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is ''Csehország''nak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már [[mezőváros]] volt.
[[Fájl:Hejce - Palace.jpg|bélyegkép|balra|300px|A [[Hejceihejcei püspöki kastély]]]]
=== Újkor ===
[[1774]]-ben gróf [[Eszterházy Károly]] gróf, egri püspök [[Fellner Jakab]] tervei alapján felépíttette a faluban a [[copf stílus]]ú [[Hejcei püspöki kastély]]tkastélyt. [[1804]]-ig az egri, majd a [[Kassai főegyházmegye|kassai püspök]] használta. [[1845]]-ben felújították, [[1888]]-ban [[Bubics Zsigmond]] kassai püspök kisebb átalakításokat végeztetett rajta. [[1945]]-ben a háborús károkat kellett helyreállítani. Ekkortól az egyházmegye [[Magyarország]]on maradt részének központjaként szolgált,<ref name=epkast>{{cite web |url=http://epiteszforum.hu/menedekhely-a-viharokban-a-hejcei-puspoki-kastely |title=Menedékhely a viharokban - a hejcei püspöki kastély |accessdate=20170609 |author=[[Hornyák Máté János]] |date=20111124 |publisher=[[Építészfórum]] |language=magyar }}</ref> 1950–1952-ig papnevelő intézet, szeminárium működött benne. Az egyházmegye megszüntetése után a [[Római Katolikus Szeretetszolgálat]] kezelésébe került, és szociális intézmény („egyházi jellegű állami szociális otthon”) lett belőle, ahol a feloszlatott szerzetesrendek idős tagjait helyezték el.<ref>[http://magyarkurir.hu/hirek/petroleumlampas-szeminarium-elt-masfel-evet Petróleumlámpás szeminárium, élt másfél évet, Magyar Kurír, 2012. július 9.]</ref><ref name=epkast/> [[1953]]-ban ide internálták [[Pétery József]] váci, majd [[1957]]-ben [[Badalik Sándor Bertalan]] veszprémi püspököt.<ref name=epkast/>
