„Bhagavad-gíta” változatai közötti eltérés

Visszavontam az utolsó  változtatást (2A00:1110:228:F6B6:0:26:874B:AA01), visszaállítva 2A02:AB88:3400:FD80:177:D6F4:C9C9:3079 szerkesztésére
(Á)
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Visszaállítva
(Visszavontam az utolsó  változtatást (2A00:1110:228:F6B6:0:26:874B:AA01), visszaállítva 2A02:AB88:3400:FD80:177:D6F4:C9C9:3079 szerkesztésére)
Címke: Kézi visszaállítás
 
| külső hivatkozás = }}
 
A '''Bhagavad-gítágíta''' ([[szanszkrit nyelv|szanszkrit]], eredeti írásmóddal भगवद् गीता, [[ISO 15919|ISO]]: ''Bhagavad-gītā'') teljes nevén: '''Srímad Bhagavad-Gíta''' (श्रीमद् भगवद् गीता), vagy röviden: '''Gítá''', [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] [[filozófia]]i költemény, a [[hinduizmus]] vallásainak [[Szent könyv|egyik legszentebb]] könyve. A cím magyar jelentése: „''A magasztos szózata''”.
 
A Bhagavad-gíta a [[szmriti|védikus irodalom]] egyik alapműve, a védikus irodalom filozófiájának összefoglalása. Eredetileg a [[Mahábhárata]] című eposz része (a Bhísma-parva könyv 25-42. fejezetei, mintegy 700 vers), de önállóan talán még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű. Jelentősége a hinduizmuson belül hasonló mértékű, mint a [[kereszténység|keresztény vallásban]] az [[Újszövetség]]é. A Bhagavad-gíta az [[Upanisadok]] és a [[Védánta-szútra]] mellett az [[ind filozófia]] harmadik legfontosabb forrásanyaga. [[Filozófia]]i mélységeire nemcsak [[Kelet]]en figyeltek fel, hanem a nyugati világban is sok gondolkodó nagyra értékelte – például [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]], [[Albert Einstein|Einstein]], [[Ralph Waldo Emerson|Emerson]] vagy [[Wilhelm von Humboldt|Humboldt]].<ref>A.C. Bhaktivedanta: Bhagavad Gita - úgy ahogy van</ref><ref>Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz → Gitá</ref>