„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A lap tartalmának cseréje erre: * {{CitLib |szerző=Dubé, Jaïmé |cím=L’incorporation nominale en innu et les mots en français: deux études de morphologie basée sur le mot (Névszói inkorporálás az innu nyelvben és a francia szavak. Két, a szóra alapozott alaktani tanulmány) |hely=Montréal |kiadó=Montréali Egyetem |év=2009 |url=https://papyrus.bib.umontreal.ca/xmlui/bitstream/handle/1866/7931/Dube_Jaime_2009_memoire.pdf?sequence=1&isAllowed=y |egyéb=szakdolgozat a ''Ma… Címke: Oldal nagy része eltávolítva |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A [[nyelvészet]]ben '''allomorf''' az elnevezése a [[morféma]] egyik lehetséges változatának. Az utóbbi elvont, elméleti elem, amely fogalmát a [[Strukturalizmus|strukturalista]] nyelvészek vezették be a nyelvtudományba a szintén elvont entitásnak tekintett [[nyelv]] elemeként. Az allomorf szó tulajdonképpen a „morf” terminusból képzett. Ez azt a konkrét elemet nevezi meg, amely a morfémát valósítja meg a nyelv konkrét megfelelőjében, a [[beszéd]]ben.<ref name="kalman">Kálmán – Trón 2007, 78–79. o.</ref><ref name="bussman">Bussman 1998, 43. o.</ref><ref name="dubois">Dubois 2002, 25. o.</ref><ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 38. o.</ref> Az „allomorf”, „morf” és „morféma” szakszavakat analógia útján alkották meg a [[Fonológia|fonológiában]] használt „[[allofón]]”, „fón” ([[beszédhang]]), illetve „[[fonéma]]” terminusokkal.<ref>Bussmann 1998, 42. o.</ref>
* {{CitLib |szerző=Dubé, Jaïmé |cím=L’incorporation nominale en innu et les mots en français: deux études de morphologie basée sur le mot (Névszói inkorporálás az innu nyelvben és a francia szavak. Két, a szóra alapozott alaktani tanulmány) |hely=Montréal |kiadó=Montréali Egyetem |év=2009 |url=https://papyrus.bib.umontreal.ca/xmlui/bitstream/handle/1866/7931/Dube_Jaime_2009_memoire.pdf?sequence=1&isAllowed=y |egyéb=szakdolgozat a ''Master of Arts'' mesterfokozat megszerzésére |elér= |nyelvkód=fr }}▼
* {{CitLib |szerző=Lembessi, Zacharoula-Pénélope |cím=Systeme de conjugaison, reconnaissance morphosyntaxique statistique, lemmatisation automatique de la classe verbale du grec moderne standard (Az sztenderd görög igék ragozási rendszere, statisztikai morfoszintaktikai felismerése, automatikus lemmatizálása |hely=Strasbourg |kiadó=Strasbourgi Marc Bloch Egyetem |év=2006 |egyéb=doktori disszertáció |elér= |nyelvkód=fr }}▼
Mindenféle morfémának lehetnek allomorfjai. Ez lehet [[Szókincs|lexikai]], azaz [[Szótő|tő]][[szó]] vagy [[képző]]; lexikai és egyben [[Morfológia (nyelvészet)|grammatikai]] morféma, azaz [[toldalék]]olt szótő; grammatikai morféma, azaz grammatikai toldalék.
Allomorfok gyakran a [[nyelvtörténet]]ben végbement változások nyomán jöttek létre, azaz olyan morféma, amelyet egy adott időszakban csak egy morf képviselt, oda fejlődhet, hogy több valósítja meg.<ref name="kalman"/>
Vannak olyan allomorfok, amelyek determináltság nélküliék, és olyanok, amelyeket főleg két tényezőkategória határoz meg: [[fonetika]]i tényezők és [[Morfológia (nyelvészet)|morfológiai]] (alaktani) tényezők.<ref name="bidu"/>
== Determinálatlan allomorfok ==
Egyes ilyen allomorfok szabad váltakozást mutatnak, azaz a nyelvhasználó akármelyiket tetszés szerint választhatja, mivel azonos a lexikai vagy a grammatikai jelentésük. Példák:
* A [[magyar nyelv]]ben ilyen a FEL szótő morféma két allomorfja, a ''fel'' és a ''föl''.<ref name="kalman"/>
* A [[Francia nyelv|franciában]] ez az esete a ''s’asseoir'' ’leülni’ [[ige]] egyes [[igeidő]]kben létező két [[Paradigma|paradigmájának]]: ''je m’assieds'' / ''je m’asseois'' ’leülök’, ''nous nous asseyons'' / ''nous nous assoyons'' ’leülünk’ stb.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 1069. o.</ref>
* A [[Román nyelv|románban]] a ''chibrit'' ’gyufa’ szónak két [[Szám (nyelvészet)|többesszámú]] alakja van: ''chibrit'''uri''''' és ''chibrit'''e'''''.<ref name="bidu"/>
* A [[Közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]]-ben<ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref> a [[Melléknév|melléknevek]] [[Nem (nyelvészet)|hímnem]] egyesszám [[birtokos eset]] [[rag]]jának van két allomorfja, pl. ''nov'''og''''' és ''nov'''oga''''' ’az új vmije/vkije’.<ref>Klajn 1997, 72. o. ([[Szerb nyelv|szerb]] grammatika).</ref>
Egyes morfémáknak vannak szabályos és rendhagyó allomorfjaik. Olyan rendhagyó is van, amely determinálatlan, de nem szabad változat, mivel nem használható a többi allomorf helyett<ref name="bidu"/>. Ilyen például az [[angol nyelv]]ben a szabálytalan ''mice'' ’egerek’ többesszámú alak (egyesszám ''mouse''), amely a többesszám morfémájának egyik allomorfja, többek között az ''-s'' [s] alakkal együtt (pl. a ''cap'''s''''' ’sapkák’ szóban, egyesszám ''cap'').<ref name="crystal">Crystal 2008, 20. o.</ref>
== Determinált allomorfok ==
A fonetikai és a legtöbb morfológiai allomorfok használatát a [[Kontextus (nyelvészet)|kontextusuk]] (környezetük, szomszédságuk) határozza meg, azaz nincs olyan kontextus, amelyben egy morféma egynél több ilyen allomorfja jelenhetne meg. Ezek a morféma pozicionális változatai, amelyek kiegészítő eloszlásúak. Általában rendszeresen és szabályszerűen megjósolható, hogy milyen környezetben melyik jelenik meg.<ref name="kalman"/>
=== Fonetikai allomorfok ===
Az ilyen allomorfokat különféle fonetikai jelenségek határozzák meg, melyek közül egyesek csak bizonyos nyelvekre jellemzők. A közöttük levő különbséget jelzi vagy nem jelzi az írás, illetve egyazon nyelvben olykor jelzi, máskor nem, az adott nyelv [[helyesírás]]i szabályaitól függően. A [[hasonulás]] az egyik olyan fonetikai jelenség, amely allomorfokat okoz több nyelvben:
:{{hu}} Egy olyan [[Szóösszetétel|összetett szó]] megalkotásakor, mint például ''vasgolyó'' [ˈvɒʒɡojoː] (< ''vas'' [vɒʃ'] + ''golyó'' [ɡojoː]), az első összetevő végén levő [[Zöngés és zöngétlen párok|zöngétlen]] [[mássalhangzó]] a második elején levő [[Zöngés és zöngétlen párok|zöngés]] mássalhangzóhoz hasonul, és ezt nem jelzi az írás.<ref>A. Jászó 2007, 127. o.</ref>
:{{en}} A többesszám morfémájának több allomorfja van, köztük [s] és [z], mindkető írása ''-s''. Az elsőt zöngétlen mássalhangzó előzi meg (pl. ''caps''), a másodikat zöngés, amely zongéssé teszi az [s]-t, pl. ''logs'' [lɒɡz] ’rönk’.
:{{fr}} Az ''ab-'' [[Toldalék#A prefixum|prefixumnak]] (előképzőnek) két allomorfját nem különbözteti meg az írás. Az egyik [ab] (pl. '''''ab'''négation'' ’önfeláldozás’), a másik [ap] (pl. ''absurde'' [apsyrd]). Az utóbbi példában a prefixum mássalhangzója a tő kezdeti zöngétlen mássalhangzójához hasonul.<ref>Dubois 2002, 55. o.</ref>
:{{ro}} Amikor az ''în'' ’-ba(n)/-be(n)’ [[elöljárószó]] prefixumként használt, az [ɨn] allomorfja áll magánhangzó előtt (pl. ''a se îneca'' ’megfulladni’), és az [ɨm] allomorfja [p] és [b] előtt (pl. ''îmbuna'' ’lecsillapítani’), mivel ezek átruházzák [[bilabiális]] jellegüket az [n]-re.<ref name="dobridor">Constantinescu-Dobridor 1998, '''[https://dexonline.ro/definitie-dtl/asimilare asimilare]''' szócikk.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> Ebben a nyelvben a hasonulásokat legtöbbször jelzi az írás. Például a ''te'''ž'''ak'' (hímnem) – ''te'''š'''ka'' (nőnem) ’nehéz’ párban a szótő utolsó zöngés mássalhanzója a nőnem [[alanyeset]] ragjának a zöngétlen mássalhangzójához hasonul.<ref>Klajn 2005, 29. o. (szerb grammatika).</ref>
Egyes nyelvekre, mint például a magyar, a [[Finn nyelv|finn]] vagy [[Török nyelv|török]] jellemző a [[magánhangzó-harmónia]]. Ez is a hasonulás egyik típusa. Abban a tendenciában áll, hogy a szó mindegyik magánhangzójának egy vagy több közös vonása legyen.<ref>Crystal 2008, 225. o.</ref> Ez azt eredményezi, hogy a toldalékok legalább egy részének olyan allomorfjaik vannak, amelyek magánhangzója harmonizál a szó többi magánhangzójával. Példák:
* A magyarban a [[részes eset]] ragjának két allomorfja van: ''-nek'' (elöl képzett magánhangzós) és ''-nak'' (hátul képzett magánhangzós). Az elsőt olyan szóhoz lehet hozzáadni, mint ''gyermek'' (részes esetben gyermek'''nek'''''), a másodikat olyanhoz, mint ''ház'' → ''ház'''nak'''''.<ref>Bokor 2007, 288. o.</ref>
* A finn nyelvben példa a magánhangzó-harmónia szabályai révén létező allomorfokra a magyar ''-ban/-ben'' rag megfelelője: ''metsä'''ssä''''' ’erdőben’ (elöl képzett magánhangzós) , de ''talo'''ssa''''' ’házban’ (hátul képzett magánhangzós).<ref name="dubois"/>
* A török nyelvben is elöl képzettekre és hátul képzettekre oszlanak a magánhangzók a harmónia szempontjából. Például a [[Főnév|főnevek]] többes [[Szám (nyelvészet)|száma]] a ''-ler/-lar'' toldalékkal alakul: ''ev'''ler''''' ’házak’, ''at'''lar''''' ’lovak’.<ref>Bussmann 1998, 1277. o.</ref>
Egy másik allomorfokat okozó fonetikai jelenség a [[Szinkópa (nyelvészet)|szinkópa]] (hangkivetés). A magyar nyelv története során ez például a ''terem'' főnév ''term'' allomorfját képezte. Az első tőszó és egyes esetekben szótő (pl. '''terem'''ben''), a második többek között a [[tárgyeset]]ű alak töve: '''''term'''et''.<ref>Kálmán – Trón 2007, 110. o.</ref>.
Egyes nyelvekben, amelyek helyesírása túlnyomóan a hagyományörzés elvén alapul, olyan morfémák is vannak, amelyek kikoptak a beszédből a történetük során, de megmaradtak írásban. Ilyen a francia nyelvben a fő- és melléknevek többesszámának a szabályos morfémája, ''-s''.<ref>Dubois 2002, 310. o.</ref> Kiejtése mégis megmaradt [z]-ként például a határozott [[névelő]]ben, de csak magánhangzóval kezdődő szavak előtt. Ezért ennek a névelőnek két allomorfja van, mássalhangzó előtt [le] (pl. ''les parents'' [leparɑ̃] ’a szülők’), magánhangzó előtt [lez] (pl. ''les enfants'' [lezɑ̃fɑ̃] ’a gyerekek’).<ref name="dubois"/>
=== Alaktani allomorfok ===
Ha egy allomorfot nem fonetikai jelenség határoz meg, akkor általában alaktani allomorfról van szó.
Allomorfnak számít például az olyan szótő, amelyben legalább egy magánhangzó változik csak [[Flexió (nyelvészet)|belső flexió]] révén, azaz toldalék hozzáadása nélkül.<ref name="bussman"/> Példák:
:{{ar}} ''k'''i'''t'''a'''b'' ’könyv’ ~ ''k'''a'''t'''i'''b'' ’író’;<ref>Dubois 2002, 21. o.</ref>
:{{en}} ''s'''i'''ng'' ’énekelni’ ~ ''s'''a'''ng'' ''([[Angol nyelvtan#Múlt idők|simple past]])'' ~ ''s'''u'''ng'' ''([[Past Participle|past participle]])'' ~ ''s'''o'''ng'' ’ének’<ref>Crystal 2008, 216. o.</ref>, ''f'''oo'''t'' ’lábfej’ ~ ''f'''ee'''t'' ’lábfejek’;<ref>Bussmann 1998, 770. o.</ref>
:{{fr}} ''il/elle p'''eu'''t'' ’tud, bír’ ~ ''il/elle p'''u'''t'' ’tudott, bírt’, ''il/elle s'''ai'''t'' ’tud’ (vmit) ~ ''il/elle s'''u'''t'' ’tudott’;<ref>Fjodorov 2008, 26. o.</ref>
:{{es}} ''h'''a'''ce'' ’csinál, tesz’ ~ ''h'''i'''ce'' ’csináltam, tettem’.<ref>Kattán-Ibarra – Pountain 2005, 429. o.</ref>
Olyan tőallomorfok is vannak, amelyeket a hozzáadott toldalékok okoznak fonetikai hatás nélkül. Ez a esete a ’menni’ jelentésű francia igének. Tövének három allomorfja van. A [[főnévi igenév]] képzője és [[kijelentő mód]] [[Jelen idő (nyelvészet)|jelen időben]] egyes személyragok az ''all-'' tőalakhoz járulnak ('''''all'''er'' ’menni’, ''nous '''all'''ons'' ’megyünk’), kijelentő mód jelen időben más ragok a ''v-'' tőallomorfhoz (''je '''v'''ais'' ’megyek’ stb.), jövő időben pedig a tőalak ''i-'': ''j’'''i'''rai'' ’menni fogok’ stb.<ref>Dubois 2002, p. 25.</ref>.
Toldalékoknak is lehetnek alaktani allomorfjaik. Például a román nyelvben a [[határozói igenév]] morfémájának kettő van (''-ând'' [ɨnd] és''-ind'' [ind]) attól függően, hogy mely igeragozási osztályról van szó, pl. ''cânta'' ’énekelni’ → ''cânt'''ând''''' ’énekelve’, viszont ''citi'' ’olvasni’ → ''cit'''ind''''' ’olvasva’.<ref name="bidu"/>
=== Stilisztikai allomorfok ===
A szakirodalomban megtalálható az a feltétel, hogy az allomorfoknak asonosoknak kell lenniük úgy lexikai jelentésük szempontjából, mint stilisztikai szempontból, vagyis a [[nyelvváltozat]] szempontjából. A franciában vannak olyan tőmorfémák, amelyeknek azonos jelentésű különböző alakjaik vannak, az egyik a [[Latin nyelv|latinból]] örökölt, a masik a latinból átvett, pl. ''école'' ’iskola’ és ''scol-'' (a ''scolaire'' ’iskolai’ szóban). Boukreeva 1996 szerint ezek allomorfok, mivel stilisztikailag is azonosak. Azonban például ''étoile'' ’csillag’ és ''stell-'' (a ''stellaire'' szóban), amely magyar összetett szavakban a ’csillag-’ előtagnak felel meg (pl. ''carte stellaire'' ’csillagtérkép’) szerinte nem allomorfok, mert ''étoile'' általánosabb jelentésű és létezik egy ''étoilé'' ’csillagos’ belőle képzett melléknév, miközben ''stellaire'' főleg tudományos, tehát stilisztikailag nem azonosak.<ref>Boukreeva 1996, 147. o.</ref>
Mégis egyes szerzők stilisztikai allomorfokat is megemlítenek.<ref>Például Lembessi 2006 {{fr}} ''allomorphes stylistiques'' elnevezéssel (100. o.).</ref> Ilyenek lennének a franciában a ’tudok, bírok’ megfelelői, ''je peux'' és ''je puis'', az első a [[Sztenderd nyelvváltozat|sztenderd]] szokásos [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszterben]], a második a választékos regiszterben és egyes [[dialektus]]okban. Ezek Dubé 2009 szerint kvázikiegészítő eloszlású stilisztikai változatok, amelyek egyazon morféma allomorfjai.<ref>Dubé 2009, 3. o.</ref>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
* [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]]: Hangtan. In A. Jászó Anna (szerk.): [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 73–162. o. (Hozzáférés:
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'': [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest, Editura științifică, 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
* Bokor József: Szóalaktan. In A. Jászó Anna (szerk.): [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 254–292. o. (Hozzáférés:
* {{fr}} Boukreeva, Tatiana: L’alternance et la supplétion lexicales (étude comparative du français et du russe)] (Lexikai váltakozás és szuppletivizmus (francia–orosz összehasonlító tanulmány). In Fougeron, Irina (szerk.): ''[https://books.google.ro/books?id=6Qh6I3rs6K4C&pg=PA7&lpg=PA7&dq=%C3%89tudes+russes.+M%C3%A9langes+offerts+au+professeur+Louis+Allain&source=bl&ots=VHIpVTMFIR&sig=ACfU3U3jMl6H0kQyCUxNXhaxfcGMY_bWOQ&hl=fr&sa=X&ved=2ahUKEwim8J2F25_zAhWNsaQKHfcYCwYQ6AF6BAgaEAM#v=onepage&q&f=false Études russes. Mélanges offerts au professeur Louis Allain]'' (Orosz tanulmányok. Louis Allain professzor tiszteletére). [[Villeneuve d’Ascq]]: Presses Universitaires du Septentrion. 1996. 137–149. o. {{ISBN|2-86531-073-6}} (Hozzáférés:
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.): [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York, Routledge, 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Constantinescu-Dobridor, Gheorghe: ''Dicționar de termeni lingvistici'' (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest, Teora, 1998; az interneten: [https://dexonline.ro/ Dexonline] (DTL) (Hozzáférés:
* {{en}} Crystal, David: [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing, 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
▲* {{
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'': ''[https://archive.org/details/DictionnaireDeLinguistiqueDubois Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs, Larousse-Bordas/VUEF, 2002
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André: ''Le Bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles, De Boeck Université, 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* [[Kálmán László (nyelvész)|Kálmán László]] – Trón Viktor: [http://www.szepejudit.hu/kalman_tron_bevezetes.pdf ''Bevezetés a nyelvtudományba'']. 2., bővített kiadás. Budapest, Tinta, 2007, {{ISBN|978-963-7094-65-1}} (Hozzáférés:
* {{en}} Kattán-Ibarra, Juan – Pountain, Christopher J.: [https://yeclaeys.files.wordpress.com/2010/12/modern-spanish-grammar.pdf ''Modern Spanish Grammar. A practical guide''] (Modern spanyol grammatika. Gyakorlati kézikönyv). 2. kiadás. London / New York, Routledge, 2003. {{ISBN|0-203-42831-5}} (Hozzáférés:
* {{sr}} Klajn, Ivan: [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva, 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés:
▲* {{
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Morféma]]
* [[Morfémaosztályok (nyelvészet)]]
* [[Morfofonológia]]
| |||