„Napóra” változatai közötti eltérés

Még a középkorban is a napóra volt a legpontosabb időmérő eszköz. Az egyház az imák idejének mutatására használta, előszeretettel díszítették a templomok tornyait is velük. Az 1795 tájékán készült pápai római katolikus templom napórája ma is pontosan mutatja a napórai időt.<ref>{{cite web|url=http://asterope.bajaobs.hu/astrobase/astronom/csiltort/napora/nora03.jpg|title=Szent István vértanú nagytemplom, Pápa, 1795|accessdate=2009-08-23|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140426111948/http://asterope.bajaobs.hu/astrobase/astronom/csiltort/napora/nora03.jpg|archivedate=2014-04-26}}</ref> Fontos szerepet játszottak a napórák egészen a 19. század közepéig, a mechanikus órák megjelenéséig. Ám még akkor is napórával ellenőrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását.

 

Az órák egységesen a kiegyenlített középidő, [[időzóna|zónaidő]] szerint járnak, míg a napóra a valóságos helyi időt mutatja. Ezért ha a zónaidőt szeretnénk megtudni a napóra segítségével, akkor a leolvasott időértékhez, időszakonként változó számú percet kell hozzáadnunk vagy abból levonnunk. Ez az időegyenlet, amelyet a csillagászati évkönyvek nagy pontossággal az év minden egyes napjára megadnak tökéletesen megfelel az idő kiszámításához. A napórán mért időhöz hozzáadjuk az előjelet figyelembe véve az időegyenlet szerinti percet, akkor megkapjuk a helyi középidőt. A középidőt még át kell számítani zónaidőre, amely azonos a zóna közepén lévő délkör helyi középidejével. Magyarországon a Közép-európai időt használjuk, amely zóna közepe [[Greenwich]]től keletre 15° szögtávolságban van. Az ország egész területe ettől a zónaközéptől keletre fekszik a 16. és a 23. keleti délkörök között. Ezeken a helyeken a valódi helyi idő megelőzi a zónaidőt. Minden 1° délkörkülönbség 4 perc időkülönbségnek felel meg. [[Budapest]] 4°-kal van keletebbre a zónaközépnél.