„Tűzijáték” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
 
=== Története ===
[[Kína|Kínában]] 900 körül fekete[[lőpor]]ral vagy puskaporral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első – maihoz hasonló – tűzijátékot Kínában tartották a [[12. század]]ban, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. [[Kína]] mellett később [[Japán]]ban is létesült gyár. Az első európai gyárak Münchenben ([[Németország]]), Velencében ([[Olaszország]]) majd [[Anglia|Angliában]] jelentek meg. A mediterrán országok, főként [[Spanyolország]], Olaszország és [[Málta]] ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek, de [[Franciaország]] is kiemelkedő. Hazánkban az első üzemet a [[20. század]] elején [[Emmerling Adolf]] alapította Pesterzsébeten, melyet [[1946]]-ban államosítottak és később [[Balatonfűzfő]]-re költöztettek. Mivel a gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, így nagy az élő munka igénye a tűzijáték gyártásnak. Ezért elsősorban az olcsó munkaerő miatt, és csak másodsorban az évezredes tapasztalat miatt a tűzijátékok zömét ma is [[Kína|Kínában]] készítik, de meg kell még említeni a következő országokat is, ahol jelentős volumenű gyártás van: [[Japán]], [[Dél-Korea]], [[India]], [[Mexikó]].
 
=== Magyarországon ===
A köznyelvben mindenféle tűzijáték termékre használatos a ''petárda'' kifejezés, pedig az igazi [[Petárda (pirotechnika)|petárda]] nem tűzijáték termék, hanem kizárólag hanghatás keltésére szolgáló pirotechnikai eszköz. Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban (Magyarországon is!) a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata.
A pirotechnikai termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok ''veszélyessége'' alapján történik. A termékekre más szabályok érvényesek a ''szállítás'' illetve ''tárolás'' során, és más a ''felhasználás'' során. ''Szállítás'' során nemzetközi jogszabály (ADR, RID, stb.) alapján osztályozzák a termékeket ([[UN szám]], veszélyességi osztály), mely általában a ''tárolás''-ra is érvényes. Az [[Európai Unió]] országai 2007-ben fogadták el a pirotechnikai új irányelveket, mely alapján 2010-ig kellett minden tagállamnak a saját jogszabályát megalkotnia. Az irányelv alapján a ''felhasználás'' veszélyessége szerinti osztályba sorolás Európában kötelezően egységes, mint ahogy a szállításra vonatkozó besorolás is, azonban a ''felhasználás'' részletes szabályzása (pl. hány éves kortól, melyik osztály vásárolható meg, hogyan használható fel stb.) országonként ''eltérő'' lehet.
 
A pirotechnikai termékek felhasználás szerinti osztályokba sorolása:
* 173/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet
 
== Pirotechnikai osztályok korhoz kötve ==
'''14 éves kortól''' az 1-es pirotechnikai osztályú termékeket (pattogók, földi forgók, földtől el nem emelkedő kis, játékos effektek) lehet használni – egész évben.
 
54 788

szerkesztés