„Mariana-árok” változatai közötti eltérés

A Mariana-árok a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén, Japán közelében, Tokiótól mintegy 2400 kilométerre, az azonos nevű [[Mariana-szigetek]]től keletre található. Pontos földrajzi elhelyezkedése: északi szélesség 11’’ 21’ és keleti hosszúság 142’’ 12’. A Mariana-árok 25422530&nbsp;km hosszú<ref>{{Cite web|url=http://www.marianatrench.com/mariana_trench-oceanography.htm|title=The Mariana Trench - Oceanography|accessdate=2016-10-21|work=www.marianatrench.com}}</ref> és 1011&nbsp;994035 méter<ref>https://index.hu/tudomany/2011/12/08/sekelyebb_a_vartnal_a_mariana-arok</ref> mély (más mérések szerint 1110&nbsp;034994, 11&nbsp;022, vagy 10&nbsp;911 m). Az árok legmélyebb pontja a Challenger ("kihívás")-mélység. Nevét [[Jacques Piccard]] [[svájc]]i tudós kutatólaboratóriummá alakított halászhajója után kapta.

A Mariana-árok [[óceáni árok|mélytengeri árok]] – két egymással ütköző kőzetlemez találkozásánál alakult ki. A Mariana-árok esetében a különböző típusú kőzetlemez-mozgások közül a két óceáni lemez ([[Csendes-óceáni-lemez|Csendes-óceáni-]], és Fülöp-lemez) ütközése zajlik. Az óceáni kőzetlemezek sűrűsége nem sokkal kisebb (kb. 3 g/cm³), mint a köpeny sűrűsége (3,4 g/cm³), ezért az egyik, általában az idősebb, jobban lehűlt, valamivel nagyobb sűrűségű lemez bukik a fiatalabb alá. Az alábukás vonalán alakul ki a mélytengeri árok. Az alábukó lemez anyaga a mélységi nyomás és hő hatására megolvad. A megolvadt anyag ezután – mivel új környezeténél kisebb sűrűségű – újra a felszínre nyomul, s [[Tűzhányó|vulkánok]] sorát kialakítva akár több ezer km hosszú vulkáni ívet is képezhet. Így alakult ki a [[Mariana-szigetek|Mariana-szigetcsoport]] is, melynek 1410 szigete közül néhányon ma is tapasztalható vulkáni működés.

A Mariana-árok szigetcsoportjánál [[1875]]1874. [[február 23.|február 23-án]] 8164 méteres tengermélységet mértek. Az akkori kutatók ezt a Föld legmélyebb pontjának tartották, de azóta kiderült, hogy az árok még mélyebb, 11&nbsp;034 méter.