„Számítógépes vírus” változatai közötti eltérés

* egyre fejlettebb intelligenciával rendelkeznek, például változtathatják saját kódjukat és aktivitásukat.

A programvírusok a klasszikus értelemben vett vírusok. Futtatható állományokhoz (program fájlokhoz) kapcsolódnak, amiknek megnyitására aktivizálódnak. Két fajtájuk van: A felülíró és a hozzácsapódó vírus. A felülíró vírusok a program elejét lecserélik a saját kódjukra, így az eredeti program életképtelenné válik, a hozzácsapódó vírusok a program végén helyezik el kódjukat, a program elejére pedig egy utasítást írnak, mely arra utasítja a rendszert, hogy először a víruskódot futtassa. A felülíró vírus jelenlétére az esetleges működésbeli problémákról, a hozzácsapódóéra az állományok méretének megváltozásából lehet következtetni.

 

A fájlfertőző vírusok futtatható programokat fertőznek meg (.EXE, .COM, .SYS, stb. kiterjesztésűeket). Ha egy fertőzött program elindul, a vírus kódja bekerül a memóriába, aktivizálódik és elkezdhet más programokra átterjedni. Fertőzéskor a vírus mindig olyan programokat keres, amiket még nem fertőzött meg, így növelve másolatainak a számát.

 

{{Bővebben|Makróvírus}}

 

A BOOT-vírusok közé szokás sorolni a számítógépes rendszer indulásakor aktiválódó vírusokat. A számítógép [[operációs rendszer]]e valamely adathordozóról töltődik be és indul el, ezt nevezzük BOOT folyamatnak. Akad vírus jellegű károkozó, amely olyan módon kerül be a memóriába, hogy az adathordozón (pl. [[hajlékonylemez]], fix lemez) a rendszerindító utasítássorozathoz kapcsolódik. E károkozók hatékonyságát nagyban növeli az, hogy a rendszer töltődése minden folyamatot megelőz, tehát a vírusellenes programok aktivizálódását is, ezért még a védelemre szolgáló programok indulása előtt betöltődhet és aktivizálódhat a károkozó.