„Halmazállapot” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
xdddddddd
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 77.234.65.15 (vita) szerkesztéséről Assaiki szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
1. sor:
[[Fájl:Halmazok.jpg|bélyegkép|jobbra|200px| Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is]]
 
xdsdddddddddddAA legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy '''halmazállapotban''' lehet stabil állapotú: [[szilárd halmazállapot|szilárd]], [[Folyadék|folyékony]], [[gáz]] (másképpen légnemű) és [[plazma]]állapot. Elméletileg minden anyag mind a négy halmazállapotban előfordulhat, a gyakorlatban viszont sok szilárd anyag elbomlik vagy átalakul az [[olvadáspont]]jánál kisebb hőmérsékleten, azaz inkongruens olvadáspontja van. Ugyanilyen okok miatt sok anyagnak nem létezik légnemű halmazállapota, vagyis már a [[forráspont]]jánál kisebb hőmérsékleten termikusan elbomlik.<ref>Erdey-Grúz Tibor: A fizikai kémia alapjai. 2. kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963</ref>
 
A légnemű halmazállapotban ugyanazon anyag lehet vagy gáz vagy [[gőz]]. Egyszerűen kifejezve: ha a légnemű anyag hőmérséklete annak [[van der Waals-egyenlet|kritikus hőmérséklete]] alatt van, akkor azt gőznek nevezik, ha a hőmérséklete a kritikus felett van, akkor azt gáznak hívják, a folyékony halmazállapotú anyag neve pedig [[folyadék]]. A folyadék és a szilárd halmazállapotot gyűjtőnéven kondenzált halmazállapotnak nevezik, a légnemű és folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve pedig cseppfolyós közeg vagy egyszerűen [[közeg]].<ref>Lásd: a Magyar Tudományos Akadémia MTASztaki Internet szótárát</ref> A különbség a légnemű és a folyékony halmazállapot között az, hogy a légnemű halmazállapotú anyagokkal ellentétben a folyadékok szabad felszínnel rendelkezhetnek.