„Tihanyi alapítólevél” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
„feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, azaz <br>„[[Székesfehérvár|Fehérvárra]] menő hadi útra”]]
{{wikiforrás}}
A '''tihanyi alapítólevél''', amelyben [[I. András magyar király|I. András]] király [[1055]]-ben összeíratta a monostor birtokát, az egyik legfontosabb [[magyar nyelv]]ű [[szórványemlék]], a lejegyzett magyar szavak latin nyelvű szövegbe ágyazódnak be.legfontosab 🤨✌🏽✌🏽✌🏽✌🏽
 
Kiss faszuu
 
==Története==
E latin adománylevél szövegében számos olyan magyar nyelvű helymegjelölés fordul elő, amely a [[11. század]]i hazai nyelvállapotról árulkodik.
 
Az okirat nemcsak [[tulajdonnév|tulajdonneveket]], hanem [[köznév|közneveket]], szószerkezeteket – köztük egy terjedelmesebbet – is tartalmaz a latin mellett magyarul: »INDE AD CASTELIC & FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA POST HEC PETRE ZENAIA HEL REA«, vagyis [[Székesfehérvár|Fehérvárra]] menő hadi útra. Ez az út egy római kori útnak még meglevő és használt szakasza lehetett. Ez volt Kesztölctől dél-keletre lévőfelé Fehérvár legfontosabb útja, a via magna strigoniensis. Erre vezethetettvezetett a jeruzsálemi zarándokút (1030–1043) is. Fehérvár a nevét onnan kapta, hogy fehér kőből építették a falait,.<ref>[http://www.benceskiado.hu/index.php?hlid=23 amelyekZelliger aErzsébet: környékElső természetesnyelvemlékeink kőzete.és Aa finom950 díszítőéves faragásraTihanyi alkalmasalapítólevél, édesviziÚj forrásEmber, fehér2005. mészkövétnovember a20.] szomszédos{{Wayback|url=http://www.benceskiado.hu/index.php?hlid=23 Budakalászi|date=20090627153757 mészkőbányából}}, szállíthattákwww.benceskiado.hu</ref>
 
Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben, amely az első eredeti formában fennmaradt magyarországi oklevél (vagy egykorú másolat). Egyesek szerint a [[toldalék]]ok fejlődése szempontjából érdekes az idézett híres részlet, amelyben az értelmezések szerint mai határozórag helyén [[névutó]] olvasható (-ra, -re = ''REA''). A különírás azonban semmilyen bizonyító erővel nem bír, tekintve hogy a latin elöljárókat viszont rendszeresen egybeírja (például ''adfekete kumuc'' = fekete homokig), illetve az ''oluphelrea, iturea'' és ''bukurea'' helynevek esetén egybeírták a ragot. A másik érdekesség, hogy a főnevek töveinek végét itt [[magánhangzó]], sőt mindenhol ''u'' zárja. Fehérvár = ''FEHERU'', fehér, ''UARU'', vár, út = ''UTU'', hadi = ''HODU''.
 
==Források==
* [http://wwwtihany.tihanyiapatsagosb.hu/downloads/alapito_okiratalaplev.pdf A tihanyi alapítólevél másolata]
* Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma ezer éve. Szerkesztő: Takács Imre. Pannonhalma, 1996
* Browsing by Citation "Tanulmányok a 950 éves Tihanyi alapítólevél tiszteletére / Szerkesztő: Érszegi Géza. - Tihany, Tihanyi Bencés Apátság, 2007
* Zelliger Erzsébet: A Tihanyi Alapítólevél Bencés kiadó
* Hoffmann István: A Tihanyi alapítólevél három szórványáról: Huluoodi, Turku, Ursa
A fenti szerzők tanulmányait figyelembe véve, de a lokalizációs problémákat megoldva a hadiút helye a "királyi központ" pilisi helyszínére tevődik át.
 
Golarits Miklós: Hol volt és hol van a Fehérvárra vezető hadi út? In: Történeti Földrajzi Közlemények, 7. évfolyam, 3-4. szám, p. 1-27. 2019.
 
== További információk ==