„Jelzői mellékmondat” változatai közötti eltérés

Egyes grammatikák nézetében a jelzői mellékmondat a főmondatbeli egyik, [[Antecedens (nyelvészet)|antecedensnek]] nevezett névszó jelzőjének a szerepét tölti be, ha pedig utalószava is van, akkor ez annak a névszónak egy másik jelzője. Ezek nem tesznek említést értelmezői mellékmondatról.<ref name="bussmann">Bussmann 1998, 999. o. (általános [[nyelvészet]]i szótár).</ref><ref name="crystal">Crystal 2008, 433. o. (általános nyelvészeti szótár).</ref><ref name="coteanu">Coteanu 1982, 100. o. ([[Román nyelv|román]] grammatika).</ref> Egyes szerzők megjegyzik, hogy a jelzői mellékmondat egyik típusát értelemzőinek is nevezik.<ref name="grevisse_1432">Grevisse – Goosse 2007, 1432. o. ([[Francia nyelv|francia]] grammatika).</ref> Megint mások szerint a jelzői mellékmondat egyik típusa értelmezői, tehát az értelmezőnek mint a jelző egyik típusának felel meg.<ref name="dubois">Dubois 2002, 409. o. (általános nyelvészeti szótár)</ref><ref name="klajn">Klajn 2005, 243–245. o. ([[Szerb nyelv|szerb]] grammatika).</ref><ref name="avram">Avram 1997, 426–430. o. (román grammatika).</ref> Végül olyan szerzők is vannak, akik elhatárolják az értelmezői mellékmondatot a jelzőitől, tehát úgy vélik, hogy ez a külön mondatrésznek tekintett értelmezőnek felel meg.<ref name="barbuta">Bărbuță 2000, 300–303. o. (román grammatika).</ref>