„André Kertész” változatai közötti eltérés

'''Kertész Andor''' budapesti kiskereskedő fiaként született. Szülei Kohn Lipót és Hoffmann Ernesztina (1863–1933) voltak. Apját 15 éves korában elvesztette, és gyerekkorát Budapesten, a Teleki tér környékén és vidéki rokonoknál [[Szigetbecse|Szigetbecsén]] töltötte, ami később egész világlátására nagy hatással volt. Még 14 éves korában kapott egy – mai szemmel nézve – nagy és nehézkes fényképezőgépet. A [[Monarchia]] hadseregében részt vett az [[első világháború]]ban. Állvány nélkül is használható másodikICA gépével már frontkatonaként érdekes képeket készített. 1915-ben megsebesült, és több mint két évig ápolták, többek közt [[Esztergom]]ban. Az [[Szent István Strandfürdő|esztergomi uszodában]] készítette például híres „víz alatti úszó” fotóját (ma ugyanitt, az uszodában emléktáblája látható). 1918 októberében [[Brassó]]ban fényképezte a hazainduló katonavonatokat, a felbomló hadsereget. A béke beköszönte után még intenzívebben kezdett fotózni. Több fotóját közölték magyar lapok (Érdekes Újság; Borsszem Jankó). Sok képén szerepelt saját maga, öccse Jenő vagy szerelme, Erzsébet. Sokat kísérletezett, játszott a fényekkel, sziluetteket, és más, az absztrakt határát súroló témát fotózott – akkor persze még fogalma sem volt, hogy ezt így hívják. Emellett – már a kezdetektől – sokat fotózta a hagyományos vidéki magyar hétköznapokat. Sokáig úgy tudta, legtöbb 1914 előtt készült fotója elveszett.