„André Kertész” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Duflexx (vitalap | szerkesztései)
Duflexx (vitalap | szerkesztései)
23. sor:
[[Fájl:Kertesz.jpg|bélyegkép|balra|André Kertész, New York, 1982]]
[[Fájl:Andre Kertesz - Circus, Budapest, 19 May 1920 - Google Art Project.jpg|bélyegkép|balra|Cirkusz; 1920.]]
'''Kertész Andor''' budapesti kiskereskedő fiaként született. Szülei Kohn Lipót és Hoffmann Ernesztina (1863–1933) voltak. Apját 15 éves korában elvesztette, és gyerekkorát Budapesten, a Teleki tér környékén és vidéki rokonoknál [[Szigetbecse|Szigetbecsén]] töltötte, ami később egész világlátására nagy hatással volt. Még 14 éves korában kapott egy – mai szemmel nézve – nagy és nehézkes fényképezőgépet. A [[Monarchia]] hadseregében részt vett az [[első világháború]]ban. Állvány nélkül is használható másodikICA gépével már frontkatonaként érdekes képeket készített. 1915-ben megsebesült, és több mint két évig ápolták, többek közt [[Esztergom]]ban. Az [[Szent István Strandfürdő|esztergomi uszodában]] készítette például híres „víz alatti úszó” fotóját (ma ugyanitt, az uszodában emléktáblája látható). 1918 októberében [[Brassó]]ban fényképezte a hazainduló katonavonatokat, a felbomló hadsereget. A béke beköszönte után még intenzívebben kezdett fotózni. Több fotóját közölték magyar lapok (Érdekes Újság; Borsszem Jankó). Sok képén szerepelt saját maga, öccse Jenő vagy szerelme, Erzsébet. Sokat kísérletezett, játszott a fényekkel, sziluetteket, és más, az absztrakt határát súroló témát fotózott – akkor persze még fogalma sem volt, hogy ezt így hívják. Emellett – már a kezdetektől – sokat fotózta a hagyományos vidéki magyar hétköznapokat. Sokáig úgy tudta, legtöbb 1914 előtt készült fotója elveszett.
 
31 éves korában teljesült álma, budapesti hivatalnokéletét a [[párizs]]i művészvilágra cserélte. Itt élte legboldogabb napjait, a [[Montmartre]] művészei között szabadon, kötöttségektől mentesen fotózhatott. [[Picasso]], [[Piet Mondrian]], [[Marc Chagall]], Calder, [[Brassaï]], a filmes [[Szergej Mihajlovics Eisenstein|Eisenstein]] és más, nem kis részben magyar emigráns festők, képzőművészek tartoztak mindennapos baráti köréhez. 1926-ban [[Beöthy István]] szobrász műtermében készítette el egyik legismertebb felvételét a ''[[Szatirikus táncosnő]]''t (1926), melynek modellje Förstner Magda kabarétáncos volt.<ref>{{cite web|title=Szatirikus táncosnő (Förstner Magda) (Groteszk táncosnő). Párizs, 1926|url=http://fotomuzeum.hu/fotografiak/kertesz__andre__szatirikus_tancosn____forstner_magda___groteszk_tancosn_____parizs__1926|publisher=Magyar Fotográfiai Múzeum|accessdate=2012-7-9}}</ref>