„André Kertész” változatai közötti eltérés

'''Kertész Andor''' budapesti kiskereskedő fiaként született. Szülei Kohn Lipót és Hoffmann Ernesztina (1863–1933) voltak. Apját 15 éves korában elvesztette, és gyerekkorát Budapesten, a Teleki tér környékén és vidéki rokonoknál [[Szigetbecse|Szigetbecsén]] töltötte, ami később egész világlátására nagy hatással volt. Még 14 éves korában kapott egy – mai szemmel nézve – nagy és nehézkes fényképezőgépet. A [[Monarchia]] hadseregében részt vett az [[első világháború]]ban. Állvány nélkül is használható ICA gépével már frontkatonaként érdekes képeket készített. 1915-ben megsebesült, és több mint két évig ápolták, többek közt [[Esztergom]]ban. Az [[Szent István Strandfürdő|esztergomi uszodában]] készítette például híres „víz alatti úszó” fotóját (ma ugyanitt, az uszodában emléktáblája látható). 1918 októberében [[Brassó]]ban fényképezte a hazainduló katonavonatokat, a felbomló hadsereget. A béke beköszönte után még intenzívebben kezdett fotózni. Több fotóját közölték magyar lapok (Érdekes Újság; Borsszem Jankó). Sok képén szerepelt saját maga, öccse Jenő vagy szerelme, Erzsébet. Sokat kísérletezett, játszott a fényekkel, sziluetteket, és más, az absztrakt határát súroló témát fotózott – akkor persze még fogalma sem volt, hogy ezt így hívják. Emellett – már a kezdetektől – sokat fotózta a hagyományos vidéki magyar hétköznapokat. Sokáig úgy tudta, legtöbb 1914 előtt készült fotója elveszett.

 

Párizsban rövid ideig együtt élt a szintén magyar emigráns Klein Rózsival, aki Rogi André néven lett ismert fotográfusnő. 1928. október 27-én kötöttek házasságot.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1RX-R2?i=156 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári házassági akv. 422/1931. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-27}}</ref> A frigy azonban nem tartott sokáig. Amikor Kertész fiatalkori szerelme, Erzsébet (Salamon Erzsébet, ismert nevén Elisabeth Saly) meglátogatta Párizsban, összekötötték életüket.