„Schickedanz Albert” változatai közötti eltérés

Szépművészeti Múzeum (Budapest)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
(Szépművészeti Múzeum (Budapest))
|alma_mater =
|becenév =
|jelentős_épületei = [[Műcsarnok]], [[Szépművészeti Múzeum (Budapest)|Szépművészeti Múzeum]]
|jelentős_projektjei = [[Millenniumi emlékmű]]
|jelentős_designjai =
|díjak =
}}
'''Schickedanz Albert''' ([[Bielsko-Biała|Biała]], [[1846]]. [[október 14.]] – [[Budapest]], [[1915]]. [[július 11.]])<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6PNS-5WH?i=35&wc=92QG-JWG%3A40678301%2C43353801%2C1077266501%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1446/1915. folyószáma alatt.]</ref> magyar műépítész, festő, az eklektikus építészet jeles képviselője. Többek között a [[Millenniumi emlékmű]], a [[Műcsarnok]] és a [[Szépművészeti Múzeum (Budapest)|Szépművészeti Múzeum]] tervezője.
 
== Életpályája ==
A [[galícia]]i Bielsko Biala ''(Biala bei Bielitz)'' városban született [[németek|német]] származású, de magyar érzelmű család sarjaként. Apja, Schickedanz Ferdinánd (Nándor) földbirtokos, majd borkereskedő volt, édesanyja Rumann Ludmilla Szidónia. Gyermekkorát az akkor [[Magyar Királyság|Magyarországhoz]] tartozott [[Késmárk]]on töltötte, ahol apja [[1848]]-ban polgárjogot kapott. Anyai nagyapja ott volt [[evangélikus kereszténység|lutheránus]] lelkész, aki az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|magyar szabadságharcban]] való részvételéért hosszas várfogságot szenvedett. Az [[1850-es évek]] közepén szüleivel visszaköltöztek Galíciába. Alsó- és középfokú iskoláit is itt végezte. Később a [[karlsruhe]]i Politechnische Schulén egy évig építészetet tanult, majd [[Bécs]]be ment, ahol [[Karl Tietz]] építésznél vállalt munkát.<ref>{{cite web |url= http://www.mucsarnok.hu/new_site/dl/mucsarnok_konyv_magyar.rtf |title= A Műcsarnok épülete |publisher=mucsarnok.hu |accessdate=2011-10-14 |author=Gábor Eszter |format=rtf}}</ref>
 
[[1868]]-tól [[Pest (történelmi település)|Pesten]] dolgozott előbb [[Szkalnitzky Antal]], majd [[Ybl Miklós]] irodájában. [[1869]]-ben megnyerte a [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temetőbeli]] [[Batthyány-mauzóleum]] tervezésére kiírt pályázatot. [[1878]]-ban az [[Iparművészeti Múzeum]]ban – amely akkor a Képzőművészeti Társulat [[Andrássy út|Sugár úti]] székházában volt elhelyezve – kapott titkári állást. [[1880]]-ban kezdett tanítani, [[1884]]-től [[1901]]-ig, nyugdíjazásáig a [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda]] építészeti rajz- és alaktantanára volt. [[1893]]–[[1903]] között [[Herzog Fülöp Ferenc]]cel társulva dolgozott, ekkor születtek legfontosabb munkái. [[1894]]-ben megbízást kapott az [[Országos Magyar Képzőművészeti Társulat]]tól az új [[Műcsarnok]] megtervezésére. [[1895]]-ben a miniszterelnök [[Zala György (szobrász)|Zala György]] szobrásszal közösen őt bízta meg a [[Millenniumi emlékmű]] elkészítésével. Az [[1896]]. évi VIII. törvénycikk alapján [[1898]]-ban írták ki a [[Szépművészeti Múzeum (Budapest)|Szépművészeti Múzeumra]]ra a pályázatot, amin Schickedanz második lett [[Pecz Samu]] mögött, mégis ő kapott megbízást a végleges tervek elkészítésére, figyelembe véve Pecz megoldásait.
 
Utolsó megvalósult építészeti munkája saját műtermes villája volt, [[1906]]-ban.<ref>Budapest, II. Nyúl u. 16.</ref> Három évi betegség után [[szív- és érrendszeri betegségek]]ben halt meg, Budapesten, [[1915]]. [[július 11.|július 11-én]]. Pályatársai jelenlétében [[július 13.|július 13-án]] délután temették el a [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temetőben]], az evangélikus egyház szertartása szerint.<ref>Síremléke a 20-1-18 sírhelyen található. Szobrász: Moiret Ödön. Lásd: [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar//m/moiret/index.html Moiret Ödön szobrász-építész és éremművész]</ref>