„III. Alexandrosz makedón király” változatai közötti eltérés

Szülei az Alexandrosz nevet adták neki, amit két korábbi [[Makedón királyok listája|makedón király]] is viselt; a név jelentése „férfiakat védelmező”.<ref>{{cite book |last=Tsouras |first=Peter G. |title=Alexander: Invincible King of Macedonia |url=https://archive.org/details/alexanderinvinci0000tsou |language=angol |year=2004 |publisher=Brassey's |isbn= 1-57488-697-5 |pages=[https://archive.org/details/alexanderinvinci0000tsou/page/12 12]}}</ref> Apja [[II. Philipposz makedón király]] volt, akinek valószínűleg ő volt az első fia,<ref name="ABB37" /> de nem eleve trónörökös, mert Makedóniában akkor nem ismerték az elsőszülöttség jogát. Anyja [[Olümpiasz]], Philipposz 7 vagy 8 felesége közül a negyedik. [[Olümpiasz]] az [[épeirosz]]i [[Molosszoszok]] házából való [[I. Neoptolemosz épeiroszi király|I. Neoptolemosz királynak]] volt a lánya.<ref name="PA2">{{cite book|title=Párhuzamos életrajzok|last=Plutarkhosz|url=http://mek.niif.hu/03800/03892/html/|accessdate=2011-02-01|chapter=Alexandrosz, 2.}}</ref><ref name="N10-M">{{cite book|last=McCarty |first=Nick |title=Alexander the Great |url=https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca |publisher=Penguin |year=2004 |isbn=978-0-517-22497-7 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca/page/10 10]}}</ref><ref name="Renault, p. 28">{{cite book|last=Renault |first=Mary |title=The Nature of Alexander the Great |url=https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4 |publisher=Penguin |year=2001 |isbn=978-0-394-73825-3 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4/page/28 28]}}</ref><ref>{{cite book|last=Durant |first=Will |title=The Story of Civilization: The Life of Greece |publisher=Simon & Schuster |year=1966 |isbn=0-671-41800-9 |language=angol |pages=538}}</ref>

Tizenhárom éves korában apja úgy gondolta, hogy gondosabb oktatásra van szüksége, ezért elkezdett tanítót keresni neki. Olyan jelölteket utasított vissza, mint [[Iszokratész]] vagy [[Szpeuszipposz]], pedig utóbbi [[Platón]]t követte az [[Akadémia]] élén, és még ezt is feladta volna. Philipposz végül [[Arisztotelész]]t választotta, aki elfogadta az ajánlatot, hogy Alexandrosz tanulmányait felügyelje. Arisztotelész cserébe azt az ígéretet kapta, hogy szülővárosát, [[Sztagira|Sztageirát]], amelyet Philipposz korábban lerombolt, újraépítik, és visszatelepítik a korábbi lakóit: ha azóta rabszolgasorba kerültek, felszabadítják, ha száműzetésben éltek, akkor pedig visszahívják őket.<ref name="PA7">{{cite book|title=Párhuzamos életrajzok|last=Plutarkhosz|url=http://mek.niif.hu/03800/03892/html/|accessdate=2011-02-01|chapter=Alexandrosz, 7.}}</ref><ref name=R65-F>Fox, ''The Search For Alexander'', p. 65.</ref><ref>{{cite book|last=Renault |first=Mary |title=The Nature of Alexander the Great |url=https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4 |publisher=Penguin |year=2001 |isbn=978-0-394-73825-3 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4/page/44 44]}}</ref><ref>{{cite book|last=McCarty |first=Nick |title=Alexander the Great |url=https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca |publisher=Penguin |year=2004 |isbn=978-0-517-22497-7 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca/page/15 15]}}</ref>

A Philipposztól a tanításra kapott helyen, a [[Mieza]] közelében lévő [[Nimfa (mitológia)|nimfák]] szent ligetében (a Nimfák Templomában), a Bermion-hegy (ma Vérnon-hegy) lejtőjén, a mai [[Nausza|Nauszánál]] miniakadémia jött létre Alexandrosz taníttatására.<ref name="ABB40" /> Alexandrosz mellett olyan előkelő makedón fiatalok is itt tanultak, mint [[I. Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]], [[Héphaisztion]] vagy [[Kasszandrosz makedón király|Kasszandrosz]]. Diáktársai közül sok barátot szerzett, akik később a hadvezérei lettek. Miezában Arisztotelész Alexandrosznak és társainak [[orvostudomány]]t, [[filozófia|filozófiát]], [[Etika (filozófia)|etikát]], vallási ismereteket, [[logika|logikát]] és művészeteket tanított. Arisztotelész tanításainak köszönhetően alakult ki Alexandrosznak a homéroszi eposzok iránti szenvedélye; különösen az [[Iliasz]] állt közel a szívéhez, amelynek Arisztotelésztől kapott, jegyzetekkel ellátott példányát magával vitte keleti hadjárataira is.<ref name=R65-66-F>Fox, ''The Search For Alexander'', pp. 65–66.</ref><ref name="PA8">{{cite book|title=Párhuzamos életrajzok|last=Plutarkhosz|url=http://mek.niif.hu/03800/03892/html/|accessdate=2011-02-01|chapter=Alexandrosz, 8.}}</ref><ref>{{cite book|last=Renault |first=Mary |title=The Nature of Alexander the Great |url=https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4 |publisher=Penguin |year=2001 |isbn=978-0-394-73825-3 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4/page/45 45]-47}}</ref><ref>{{cite book|last=McCarty |first=Nick |title=Alexander the Great |url=https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca |publisher=Penguin |year=2004 |isbn=978-0-517-22497-7 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca/page/16 16]}}</ref> A legenda szerint éjszaka tőrével együtt párnája alatt tartotta ezt a könyvet, amelyet a katonai erények és ismeretek legfontosabb forrásának tartott.<ref name="JLArist">{{cite web |url=http://www.livius.org/aj-al/alexander/alexander_t04.html |title=''Alexander and Aristotle'' |accessdate=2011-01-25 |author=Jona Lendering | language=angol}}</ref> Az orvostudományt annyira megkedvelte, hogy későbbi hadjáratai során gyakori látogatója lett a tábori kórházaknak, ahol ő maga is végzett műtéteket. A tudomány atyjának tartott Arisztotelésznek a természettudományok iránt is sikerült felkeltenie Alexandrosz érdeklődését, aki hadjárataira számos tudóst is magával vitt, hogy Arisztotelész kutatásaihoz alapanyagot szolgáltassanak.<ref>{{cite book |last=Tsouras |first=Peter G. |title=Alexander: Invincible King of Macedonia |url=https://archive.org/details/alexanderinvinci0000tsou |language=angol |year=2004 |publisher=Brassey's |isbn= 1-57488-697-5 |pages=[https://archive.org/details/alexanderinvinci0000tsou/page/20 20]}}</ref> Már gyerekkorában megnyilvánuló, kielégíthetetlen kíváncsiságát a föld végső határai iránt pedig talán az Arisztotelésztől kapott földrajzi ismeretek és tanácsok is ösztönözhették.<ref name="ABB40" /> Egy híres eset volt az, amikor Arisztotelész azt tanácsolta tanítványának, hogy a görögöknek legyen vezére, a barbároknak pedig zsarnoka; az előbbiekkel bánjon úgy, mint a barátaival és a rokonaival, az utóbbiakkal pedig úgy, mint a vadállatokkal és a növényekkel.<ref>Peter Green, ''Alexander of Macedon'', 1991 University of California Press, Ltd. Oxford, England. Library of Congress Cataloging-in-Publication Data, p.58–59</ref> Alexandrosz egy ideig második apjaként tekintett tanítójára, aki felkészítette őt az életre, később azonban elhidegültek egymástól. Alexandrosz tanulás iránti vágya és tudásszomja azonban felnőtté válásával cseppet sem hagyott alább.<ref name="JLArist" />

A miezai évek [[i. e. 340]]-ben értek véget, amikor Alexandrosz 16 éves volt. Apja ugyanis háborúba indult [[Konstantinápoly|Büzantion]] ellen, és Alexandroszt nevezte ki a királyság kormányzójának. Philipposz távollétében a [[trákia]]i [[Sztruma|Sztrümón]] folyó völgyének északi részén élő [[maidoszok]] fellázadtak a makedón uralom ellen, Alexandrosz azonban gyorsan reagált, és leverte a lázadást. Legfontosabb központjukba görög telepeseket telepített. Ezt az eljárást már apja is előszeretettel használta stratégiai fontosságú helyek lakosságának ellenőrzésére. A maidosz területen alapított helyőrséget Alexandrosz saját magáról nevezte el, Alexandropolisznak. Ez volt első általa alapított város az élete során alapított – [[Plutarkhosz]] szerint – összesen hetven közül.<ref name="PA9">{{cite book|title=Párhuzamos életrajzok|last=Plutarkhosz|url=http://mek.niif.hu/03800/03892/html/|accessdate=2011-02-01|chapter=Alexandrosz, 9.}}</ref><ref name=R68-F>Fox, ''The Search For Alexander'', p. 68.</ref><ref>{{cite book|last=Renault |first=Mary |title=The Nature of Alexander the Great |url=https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4 |publisher=Penguin |year=2001 |isbn=978-0-394-73825-3 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4/page/47 47]}}</ref><ref>{{cite book|last=Bose |first=Partha|title=Alexander the Great's Art of Strategy|publisher=Allen & Unwin |isbn= 978-0-14-303197-0|year=2003| language=angol|pages=43}}</ref><ref>{{cite book |last=Bosworth |first=A. B. |title=Alexandrosz: A hódító és birodalma |year=2002 |publisher=Osiris Kiadó |location=Bp. |isbn= 963-379-371-8 |pages=40, 347-348}}</ref>

Miután Philipposz visszatért Büzantionból, Alexandroszt egy kisebb sereg élén egy újabb felkelés leverésére küldte, ezúttal Trákia déli részére. Egy másik hadjárat során, amelyet [[Perinthosz]] (vagy [[Poteidaia]]<ref name="Tsou24">{{cite book |last=Tsouras |first=Peter G. |title=Alexander: Invincible King of Macedonia |url=https://archive.org/details/alexanderinvinci0000tsou |language=angol |year=2004 |publisher=Brassey's |isbn= 1-57488-697-5 |pages=[https://archive.org/details/alexanderinvinci0000tsou/page/24 24]}}</ref>) városa ellen vezettek, Alexandrosz a beszámolók szerint megmentette apja életét.<ref name="Ren4749">{{cite book|last=Renault |first=Mary |title=The Nature of Alexander the Great |url=https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4 |publisher=Penguin |year=2001 |isbn=978-0-394-73825-3 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4/page/47 47]-49}}</ref> A történet szerint a város eredménytelen ostroma közben Philipposzra saját görög zsoldosai támadtak, akik közül az egyik lándzsájával leszúrta őt. Philipposz halottnak tettette magát, amint a zsoldosok körbevették, Alexandrosz pedig segítségére sietett, egymaga megölte a zsoldosokat, és pajzsával védte meg apját. Alexandrosz azonban még évekkel később is keserűen gondolt vissza erre az eseményre, ugyanis apja soha nem ismerte őt el ezért a tettéért. Ezután Philipposz visszaküldte Alexandroszt [[Pella|Pellába]], hogy folytassa a kormányzást, ő maga pedig a [[Duna]] mentén harcolt tovább a [[szkíták]]kal, ahol komoly sérülést szerzett, ezért a királyság irányításának feladata nagy részben Alexandrosz vállára került.<ref name="Tsou24" />

Eközben [[Amphissza]] városának lakói [[Delphoi]] közelében [[Apollón]] isten szentelt földjét kezdték művelni, ez a szentségtörés pedig a felépülőben lévő Philipposznak újabb ürügyet szolgáltatott, hogy beavatkozhasson a görögök ügyeibe (negyedik [[szent háború]]): arra utasította fiát, hogy kezdjen el sereget gyűjteni egy a görögök elleni hadjárathoz. Megtévesztésképp azonban azt híresztelték, hogy az [[illírek]] ellen készülnek hadjáratra, ami túl jól sikerült, ugyanis az illírek fellázadtak, de Alexandrosz hamar győzelemre vezette ellenük a makedón sereget.<ref name="Tsou24" /> [[I. e. 338]]-ban Philipposz is csatlakozott hozzájuk, majd délnek vették az irányt. A [[thermopülai-szoros]] [[thébai]] helyőrsége nehezen adta meg magát, nemsokára azonban már az [[Athén]]tól és Thébaitól mindössze néhány napnyi útra lévő [[Elateia]] városát is elfoglalták. Mindeközben a [[Démoszthenész]] által vezetett athéniak megszavazták, hogy Thébaival szövetségre akarnak lépni a Makedónia elleni háborúban. Philipposz is megpróbált a thébaiakkal szövetkezni, azonban azok végül Athén oldalára álltak.<ref name=M50-51-R>{{cite book|last=Renault |first=Mary |title=The Nature of Alexander the Great |url=https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4 |publisher=Penguin |year=2001 |isbn=978-0-394-73825-3 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4/page/50 50]-51}}</ref><ref>{{cite book|last=Bose |first=Partha|title=Alexander the Great's Art of Strategy|publisher=Allen & Unwin |isbn= 978-0-14-303197-0|year=2003| language=angol|pages=44-45}}</ref><ref>{{cite book|last=McCarty |first=Nick |title=Alexander the Great |url=https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca |publisher=Penguin |year=2004 |isbn=978-0-517-22497-7 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca/page/23 23]}}</ref> Philipposz ezután (elméletileg az [[amphiktüonia]] kérésére) Amphisszánál elfogta a Démoszthenész által küldött zsoldosokat és megadásra kényszerítette a várost. Visszatérve Elateiába megtette végső békeajánlatát Athénnak és Thébainak, amelyet azonban visszautasítottak.<ref name=M51-R>{{cite book|last=Renault |first=Mary |title=The Nature of Alexander the Great |url=https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4 |publisher=Penguin |year=2001 |isbn=978-0-394-73825-3 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4/page/51 51]}}</ref><ref>{{cite book|last=Bose |first=Partha|title=Alexander the Great's Art of Strategy|publisher=Allen & Unwin |isbn= 978-0-14-303197-0|year=2003| language=angol|pages=47}}</ref><ref>{{cite book|last=McCarty |first=Nick |title=Alexander the Great |url=https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca |publisher=Penguin |year=2004 |isbn=978-0-517-22497-7 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca/page/24 24]}}</ref>

A khairóneiai csata után Alexandrosz [[Antipatrosz]] mellett (aki Philipposz legtapasztaltabb diplomatája volt) részt vett az Athénnal folytatott béketárgyalásokon. Ekkor már a nyilvánosság előtt is komoly szerepet kapott, és trónörökösi pozíciója látszólag megkérdőjelezhetetlen volt.<ref name="ABB41">{{cite book |last=Bosworth |first=A. B. |title=Alexandrosz: A hódító és birodalma |year=2002 |publisher=Osiris Kiadó |location=Bp. |isbn= 963-379-371-8 |pages=41}}</ref> Philipposz és Alexandrosz ellenállás nélkül vonult be a [[Peloponnészosz]]i-félszigetre, ahol a városok nyitott kapukkal fogadták őket. Amikor azonban [[Spárta|Spártához]] értek, megtagadták tőlük a belépést, ezért egyszerűen továbbálltak.<ref>{{cite web|url=http://www.sikyon.com/sparta/history_eg.html |title=History of Ancient Sparta |publisher=Sikyon.com |accessdate=14 November 2009}}</ref> Philipposz meghívta a görög városállamok képviselőit [[Korinthosz]]ba – egyedül Spárta nem fogadta el a meghívást –, ahol létrehozta a [[Korinthoszi Szövetség|Pánhellén (vagy Korinthoszi) Szövetséget]] a [[görög–perzsa háborúk]] perzsa-ellenes [[Iszthmoszi Szövetség]]ének mintájára. Philipposzt megválasztották a szövetség ''[[hégemón]]''jának (legfőbb parancsnokának), majd bejelentette a [[Óperzsa Birodalom|Perzsa Birodalom]] elleni megtorló háború tervét, amelyben saját magának szánta a vezető szerepet.<ref name=M54-R>{{cite book|last=Renault |first=Mary |title=The Nature of Alexander the Great |url=https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4 |publisher=Penguin |year=2001 |isbn=978-0-394-73825-3 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4/page/54 54]}}</ref><ref>{{cite book|last=McCarty |first=Nick |title=Alexander the Great |url=https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca |publisher=Penguin |year=2004 |isbn=978-0-517-22497-7 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/alexandergreatre0000mcca/page/26 26]}}</ref> Talán túlzás volt [[I. Xerxész perzsa király|Xerxész]] másfél évszázaddal korábbi tetteiért visszavágni, azonban ez az egyáltalán nem új gondolat segített hosszú idő után újra egységbe kovácsolni a görögöket. [[I. e. 337]]-ben hivatalosan is megküldték a hadüzenetet, amihez a keleti fronton nagyon kedvező volt a helyzet, ugyanis a nem sokkal korábban elhunyt [[III. Artakhsaszjá perzsa király]] utódjának, [[IV. Artakhsaszjá perzsa király|IV. Artakhsaszjá]] nagyon ingatag volt a pozíciója, két [[szatrapia|szatrapiában]] – [[Babilon]]ban és [[Egyiptom]]ban – pedig felkelés tört ki.<ref name="JLYouth" />

Alexandrosz az összetűzést követően elhagyta az udvart anyjával együtt, akit az [[épeirosz]]i fővárosban, [[Dodona|Dodonában]] élő fivérénél hagyott. Ő maga Illíria felé folytatta útját, ahol az illírek királya menedéket adott neki, és annak ellenére élvezhette Alexandrosz a vendégszeretetét, hogy néhány évvel korábban csatát nyert népe ellen. Hat hónap száműzetés után tért vissza Makedóniába a család barátjának, a [[korinthosz]]i [[Démaratosz]]nak a közbenjárására.<ref name="PA9" /><ref name=P75-B>{{cite book|last=Bose |first=Partha|title=Alexander the Great's Art of Strategy|publisher=Allen & Unwin |isbn= 978-0-14-303197-0|year=2003| language=angol|pages=75}}</ref><ref>{{cite book|last=Renault |first=Mary |title=The Nature of Alexander the Great |url=https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4 |publisher=Penguin |year=2001 |isbn=978-0-394-73825-3 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4/page/56 56]}}</ref>

A következő évben a [[kária]]i [[satrapa]], [[Pixodarosz]], házassági ajánlattal fordult [[III. Philipposz Arrhidaiosz makedón király|Philipposz Arrhidaioszhoz]], Alexandrosz gyengeelméjű féltestvéréhez: lánya kezét ígérte neki oda. Olümpiasz és Alexandrosz több barátja is azt gondolta erről a fejleményről, hogy Philipposz így próbálja Arrhidaioszt megtenni örökösének. Alexandrosz ezért önhatalmúlag felvette a kapcsolatot a káriai satrapával, és egy Thesszalosz nevű korinthoszi színészt küldött hozzá, hogy meggyőzze őt, féltestvére helyett Alexandrosznak adja lánya kezét. Amikor Philipposz tudomást szerzett erről, fiát a legdurvább szavakkal szidalmazta, és több barátját is száműzte ([[Harpalosz]]t, [[Nearkhosz]]t, [[I. Ptolemaiosz|Ptolemaioszt]] és [[Erigüiosz]]t is), valamint megparancsolta a korinthosziaknak, hogy bilincsbe verve hozzák el neki Thesszaloszt.<ref name="MCC27" /><ref>{{cite book|last=Renault |first=Mary |title=The Nature of Alexander the Great |url=https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4 |publisher=Penguin |year=2001 |isbn=978-0-394-73825-3 |language=angol|pages=[https://archive.org/details/natureofalexande0000rena_z9j4/page/59 59]}}</ref><ref>Fox, ''The Search For Alexander'', p. 71.</ref><ref>{{cite book |last=Bosworth |first=A. B. |title=Alexandrosz: A hódító és birodalma |year=2002 |publisher=Osiris Kiadó |location=Bp. |isbn= 963-379-371-8 |pages=41-42}}</ref>