„Benzin” változatai közötti eltérés

24 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
a
Hivatkozásjavaslatok funkció: 6 hivatkozás hozzáadva.
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a (Hivatkozásjavaslatok funkció: 6 hivatkozás hozzáadva.)
 
A '''benzin''' a nyers, természetes [[kőolaj]]ból desztillálás útján kapott [[folyadék]]. Nem egységes [[vegyület]], hanem a [[paraffin]] (paraffin = ''parum affinis'', [[Latin nyelv|latin]]) sorozatba tartozó [[szénhidrogének]] elegye. Színtelen, könnyen folyó, szaga a [[petróleum]]éra emlékeztető. Vízben oldhatatlan, kétfázisú heterogén rendszert alkot, ellenben borszeszben meglehetősen jól oldódik. Elegyíthető éterrel, kloroformmal és különféle zsírokkal. Nagyon gyúlékony, levegővel keveredve majd meggyújtva erőteljes robbanásra képes.
 
A [[magyar nyelv]]ben benzinnek nevezünk több, egymástól kémiailag különböző (bár felületesen szemlélve fizikailag hasonló), eltérő felhasználási területű folyadékot:
Az izooktán 8 szénatomos, elágazó láncú, telített szénhidrogén, 2,2,4-trimetilpentán. A 2,2,4 számok a metilgyökök kapcsolódási pontjai, annak a szénatomnak a láncbeli elhelyezkedési sorszáma, ahol a láncsorban a megadott sorszámú szénatomnál a metilgyök bekapcsolódik a láncba.
 
Az elágazó láncú szénhidrogén jobban tűri a sűrítést, és kevésbé hajlamos a robbanásszerű, kopogásos égésre. Az oka az, hogy a hosszabb, elágazás nélküli, nyíltláncú szénhidrogén magas sűrítésen és nagy hőmérsékleten másképpen viselkedik. A hosszú, egyenes lánc több helyen szakad fel egyszerre a [[kémiai reakció]] során, így az égés jellege agresszív. A többszörösen elágazó lánc már nem tud akkora darabokra szakadni, így az égése lágyabb.
 
Szintén magas az oktánszámuk az aromás és gyűrűs szénhidrogéneknek, valamint a [[metanol]]nak és [[etanol]]nak is.
 
=== Egyéb anyagok a motorbenzinben ===
A kopogásgátló anyagok mellett a motorbenzineket egyéb adalékokkal is kezelik. Ezek többsége a minőségi követelmények elérése végett kerül bele (pl. az oxidációt lassítják, a reakcióképességet csökkentik), valamint a [[gépjármű]] üzemanyagellátó-rendszerét és a motort kímélik (surlódáscsökkentő, lerakódásgátló adalékok). Újabban – elsősorban [[környezetvédelem|környezetvédelmi]] megfontolásokból – [[etanol]]t (etil-alkoholt, [[bioetanol]]t) is kevernek a motorbenzinbe. Az [[Európai Unió|EU]]-s szabályozások kötelezővé teszik a 10% bioetanolt tartalmazó (E10) üzemanyag forgalmazását, de létezik 85% alkoholtartalmú (E85) üzemanyag is. (Ez utóbbihoz már szükséges a jármű üzemanyag-ellátó rendszerének átépítése.) Az etanolnak jelentős az oktánszám-növelő hatása.
 
=== Előállítása ===
 
== Benzinek egyéb alkalmazási területei ==
Napjainkban elsősorban [[motor]]ok hajtására alkalmazzák. Az ambuláns [[sebészet]] – steril változatát, a [[sebbenzin]]t a lényegesen drágább [[sebészeti alkohol]] helyett – kis sebek esetén, ill. [[fokozott fertőzési veszély]] hiánya esetén a bőr [[fertőtlenítés]]ére használja. Alkalmas zsírfoltok ruháról való eltávolítására. Sok gépkocsigyártó benzinkályhát alkalmazott az [[autó]] fűtésére (pl. Zaporozsec). A XX. század elején világítási célokra is használták.
 
== Jegyzetek ==