„Csatószeg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
41. sor:
==Története==
A zordnak mondható természeti és éghajlati viszonyok ellenére Csatószeg területe már az újkőkorszakban (kb. Kr.e. 7000 - 4500) lakott volt. Székely lakossága számára kiemelkedő jelentőségű az 1324-ben kiadott királyi oklevél, melyben első alkalommal jelenik meg ilyen okmányban Csík neve, V. László 1456-ban kiadott nemesítő levele, amelyben címert adományoz többek között Szentsimoni Tamásnak és Máténak, majd az 1567-es
[[Fájl:Kepeslap.jpg|balra|bélyegkép|291x291px|Csatószegi képeslap a XX. század elejéről]]
Sorsa, társadalmi és gazdasági fejlődése, önkormányzatisága és hadi vállalkozásai szorosan összefüggnek a székely nemzetével, amelynek mai napig tagja. Ismert története során a különböző korok jellemző történései, eseményei Csatószeget is elérték: pusztított itt sáskajárás, árvíz és tűzvész, fosztogatott a labanc, betört a tatár, lakosságát pestis tizedelte. Mindeközben a különböző korok hatalmi kénye szerint fegyverrel és pénzzel is adózott, védte szabadságát, kereszténységét, hazáját. Lakosait nem kerülte el Mária Terézia madéfalvi vérfürdője (1764) sem, később pedig neves európai hadszíntereken bizonyítottak: Necker-jobbpart (1795), Pottenbrunn (1805), Saint Croix (1813). Szabadságszeretetét, hűségét és elszántságát hosszú veszteséglista fémjelzi az 1848/49-es szabadságharcból, valamint az I. és II. világháborúból.
Gazdaságát a környékre jellemző szerény földművelés, állattartás és háziipar jellemezte, gazdagságát hite, hagyományai és összetartozása adták. Túlélte, de megszenvedte a kommunizmust, lelkesen vágott bele a demokráciába, igyekszik lépést tartani az európaisággal. Az otthonteremtés és munkavállalás nehézségeivel, az elvándorlás és elnéptelenedés veszélyeivel küzd, miközben értékmentésen, értékátadáson és értékteremtésen munkálkodik.
==Látnivalók==
| |||