„Hadviselés az ókori Egyiptomban” változatai közötti eltérés

Az Óbirodalmat követő [[első átmeneti kor]] idején Núbiában független fejedelmek uralkodtak. Ekkor hozták létre az első állandó, helyi katonai egységeket.{{refhely|Kákosy|177. o.|azonos=K177}} Az Egyiptomot újra egyesítő [[I. Montuhotep]] megkezdte az elvesztett területek visszahódítását, személyesen is ellátogatott Észak-Núbiába. Ekkor már hivatásos katonákból állt a hadsereg magja.{{refhely|azonos=K177}} Komolyabb déli hódításokra csak a következő, [[XII. dinasztia]] idején, [[I. Szenuszert]] uralkodásának 18. évében került sor.{{refhely|ÓKTCh|31. o.}} Az első és a második [[katarakta]] között jelentős támaszpontokat építettek ki, de a birodalom befolyása túl is terjedt a katonailag ellenőrzött területeken. [[Kerma|Kermában]] jelentős egyiptomi kereskedelmi kolónia alakult ki. A dinasztia legnagyobb uralkodója, [[III. Szenuszert]] négy hadjáratot vezetett a núbiai törzsek ellen és nagy területeket hódított meg. Csapatai felvonultatása érdekében az első katarakta mellett óriási hajózócsatornát építtetett. Az új határokon komoly erődítményeket emelt ([[Buhen]]{{Wd|Q1002656}}, [[Szemna]], [[Uronarti]]{{Wd|Q496002}}). A határt ezután generációkon át éberen őrizték. A déli kereskedőknek csak [[Mirgissza]]{{Wd|Q1571695}} (Iken) erődjéig, a második kataraktáig engedélyezték a hajózást a Níluson.{{refhely|Kákosy|112–113. o.}}

 

 

==Újbirodalom==