„Gál Jenő (ügyvéd)” változatai közötti eltérés

Kieg.
(Országgyűlési képviselő kategóriák)
(Kieg.)
{{Személy infobox}}
|Név=Gál Jenő
|
}}
 
'''Gál Jenő''', dr.<ref>Jogi diplomája feljogosította a doktori cím használatára</ref>, születési és 1890-ig használt nevén ''Spitzer Jenő''<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 90081/1890. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 11. oldal 16. sor</ref> ([[Kecskemét]], [[1872]]. [[március 16.]]<ref>{{Cite web |url=familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-89G7-F9T6-1?i=196&cat=268535 |title=Születési bejegyzése a kecskeméti izraelita hitközség születési akv. 7/1872. folyószáma alatt |accessdate=2021-10-16}}</ref> – [[Budapest]], [[1940]]. [[március 24.]])<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6L6S-PFY?i=136 |title=Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 108/1940. folyószáma alatt |accessdate=2021-10-16}}</ref> magyar ügyvéd, liberális politikus.
 
== Életpályája ==
JogiSpitzer Móric és Hacker Katalin fiaként született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] jogi diplomát szerzett és ügyvédi gyakorlatot folytatott. Számos nevezetes büntetőperben járt el védőként (Haverda Mária, Erdélyi Béla gyilkossági ügye, Dréhr Imre hivatali visszaélései, [[Frankhamisítási botrány|frankhamisítási per]] stb.).
 
[[Vázsonyi Vilmos]] 1921-ben tért vissza [[Magyarország]]ra. Ekkor Gál Jenővel együtt) újjászervezte pártját [[Nemzeti Demokrata Polgári Párt]] (Demokrata Párt)) néven. Az ügyvezető elnök Gál Jenő lett. A párt [[IV. Károly magyar király]] visszatérésének ügyével kapcsolatban a [[legitimizmus|legitimistákat]] támogatta.
 
A párt programjával Gál 1926-tól 1935-ig budapesti kerületek képviselője volt. Megalapította és szerkesztette a "''Büntető Jog''" című jogi folyóiratot (1926–1939). Választmányi tagja volt a Bűnügyi Védők Egyesületének, elnökhelyettese a [[Pesti Izraelita Hitközség]]nek és tagja a hitközség választmányának és képviselőtestületének.
 
Halálát szívkoszorús elzáródás okozta.
Megalapította és szerkesztette a "Büntető Jog" című jogi folyóiratot (1926 — 1939).
 
Házastársa Weisz Hermina volt, Weisz Zsigmond és Dienbach Regina lánya, akit 1901. február 14-én Budapesten vett nőül.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4C9-DP?i=15 |title=Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 56/1901. folyószáma alatt |accessdate=2021-10-16}}</ref> Gyermekeik nem születtek.
== Források ==
 
Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967) 563. old.
A [[Kozma utcai izraelita temető]]ben nyugszik (3A-11-5).
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetekJegyzetek}}
 
== Források ==
 
* {{Magyar életrajzi lexikon|1|563}}
* {{Magyar politikai lexikon}}
* {{Magyar zsidó lexikon|1|303|311}}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Jog|3=Zsidóság}}
 
[[Kategória:1872-ben született személyek]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1926–1931)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1931–1935)]]
[[Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek]]