„Naurui kultúra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Szokások: II. → második (nem uralkodó v. egyéb személy, ezért ily esetekben nem használjuk az I., II. stb. számozást). |
Nem a nyugati életmód következménye az életszínvonal-emelkedés, hanem igazából fordítva. |
||
6. sor:
Békés népként a nauruiaknak jó hírnevük volt, és megbecsülték az első európaiak, akik kapcsolatot létesítettek velük a sziget [[1798]]-as felfedezésekor, majd 1830-ban, amikor az első európaiak megtelepedtek.<ref name="Paradise for Sale"/> A nauruiaknak a kereskedésről is volt fogalmuk, és kereskedtek a nagy értékű [[kopra|koprával]], [[fegyver]]rel, [[dohány|dohánnyal]], [[alkoholos ital]]okkal a [[Csendes-óceán]]on, mielőtt a pénzt bevezették a hajósokkal való cseréik közben a 19. században.<ref name="Paradise for Sale"/> Mégis az európaiakkal való találkozás károsnak bizonyult a nauruiaknak, akik elkezdték inkább erőszakkal, mint hogy békésen rendezni konfliktusaikat, mert Európában is ez volt a szokás.<ref name="Paradise for Sale"/>
A [[második világháború]] végén a nauruiak szigetük politikai és gazdasági életébe is beleszóltak, és [[1968]]. [[január 31.|január 31]]-én kivívták Nauru függetlenségét.<ref name="Encyclopedia of the Nations">[http://www.nationsencyclopedia.com/Asia-and-Oceania/Nauru-HISTORY.html Encyclopedia of the Nations - Nauru története] {{en}}.</ref>
Nauruban él kínai, [[Gilbert-szigetek]]i, [[Marshall-szigetek]]i és Caroline-szigeteki kisebbség, valamint a RONPHOS (Republic of Nauru Phosphate Corporation) munkásai és azok leszármazottai is itt élnek.<ref name="Encyclopedia of the Nations"/> Őket egy számukra megépített negyedben helyezték el, amit ''The Location''nek neveznek, továbbá élnek még Denigomodu és Nibok körzetekben.
16. sor:
A sziget gyarmatosítása előtt a nauruiak talajváltó-égető gazdálkodással termeltek kókuszt, banánt, [[csavarpálma|csavarpálmát]] és ''Calophyllum inophyllum''ot, és [[házisertés]]eket neveltek.<ref name="Paradise for Sale"/><ref name="Forestry">[http://www.fao.org/forestry/site/23808/en/nru/ FAO - Forestry] {{en}}.</ref> A La Niña miatt egyre erősödő aszályokkal való küzdelem végett a kókuszt kopra formájában felhalmozzák.<ref name="Paradise for Sale"/> A kókusztejet fermentálják, hogy keserű alkoholos italt készítsenek.<ref name="Paradise for Sale"/> A nauruiak emellett évszázadok óta foglalkoznak halgazdálkodással: a tejhalakat a tengerből kifogják, és a sziget közepén található tóba, a Buada-lagúnába, vagy Anabar egyik lagúnájába áthelyezik.<ref name="SPC">[http://www.spc.int/aquaculture/site/publications/documents/Nauru_Portal.pdf Secretariat of the Pacific Community - Nauru aquaculture development plan]. {{en}}</ref>
A naurui kultúra
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
| |||