„Horgolás” változatai közötti eltérés

15 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Története: 1 link kékítés)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Habár lehet szalagokat, fémszálakat és más egzotikus szálakat használni, a legtöbb fonal szálak összesodrásával, fonással készül. Kétfajta sodrásirány lehetséges; mindkettőt használják, így a fonal lehet jobb (Z)- vagy balsodratú (S). Ha fonás előtt a szálakat kártolják és fésülik, akkor a fonal felszíne sima lesz; ha a fésülés elmarad, akkor kevésbé egyenletes fonal jön létre. A fonás technikája valamennyire képes módosítani az eredményt. A fonáshoz használt szálak lehetnek hosszúak, mint például selyem vagy műszál; vagy rövidek, mint például gyapjú vagy gyapot. Előfordul, hogy a hosszú szálakat feldarabolják, hogy használhassák ugyanazt a fonási technikát, mint a rövid szálakkal. A fonal szilárdságára meghatározóak a fonal vastagsága, egységnyi hosszára eső csavarodásszáma, illetve az alkotó szálak hossza. Például a vékonyabb fonalaknak több csavarodásra van szükségük, hogy ellenálljanak ugyanannak a szakítóerőnek, mint aminek egy vastagabb kevesebb csavarodással. A csavarodásszám anyagtól függően korlátozott, mivel ha túl nagy, akkor a fonal összegubancolódik.
 
Alapanyaga szerint a fonal lehet növényi, állati vagy szintetikus eredetű. Kémiai tulajdonságaikban különböznek, melyek megfelelnek az általuk tartalmazott fehérjéknek, szénhidrátoknak, illetve polimereknek. A [[selyem]] állati eredetű, de más állatok fedőszőreit is felhasználják, mint [[juh]], [[kecske]], [[nyúl]], [[Láma (állat)|láma]], [[alpaka]], [[kutya]], [[macska]], [[teve]], [[jak]] és [[pézsmatulok]]. A növényi alapanyagok között található [[gyapot]], [[len]], [[kender]], [[bambusz]], [[rami]], [[juta]], [[csalán]], [[jukka]], [[kókusztermés]], [[banánnövény]], [[szója]] és [[kukorica]]. A [[rayon]] és az acetát szálak alapanyaga [[cellulóz]], melyet többnyire fából nyernek. A gyakoribb szintetikus szálak közé tartoznak az akrilok, poliészterek mint dacron vagy ingeo; poliamidok, mint nejlon; illetve olefinek, mint például polipropilén. Horgoláshoz többnyire a gyapjút részesítik előnyben, elsősorban rugalmassága, tapintása és kiváló hőszigetelése miatt. Hátrányai közé tartozik a moshatósága, és az, hogy néhányan allergiásak rá. Gyakran különböző eredetű szálakat egyesítenek egy fonalban, például 85% alpka, 15% selyem. A rostok hosszúsága változó; így például népszerű a merinó gyapjú és az egyiptomi gyapot, mivel viszonylag hosszú, vékony szálakat adnak a saját típusukon belül.
 
Az egyszerű font fonalakat összefonhatják, vagy összesodorhatják, hogy vastagabb, szilárdabb fonalat kapjanak. Az egyszerű fonalakat majdnem mindig ellenkező értelemben sodorják össze, így például Z-sodratú fonalakból S-sodratú fonalat képeznek. Az ellenkező értelmű sodrás miatt a fonal kevésbé hajlamos összegubancolódni, és a fonal szerkezete kiegyensúlyozottabbá válik. Még egyszer összesodorhatják az így kapott fonalakat. Néha a sodrathoz különböző sebességgel adják a szálakat, így az egyik a másik köré sodródik. Festhetik a sodratba adagolt szálakat külön, díszítés céljából, vagy festhetik a végső fonalat, hogy egységes kinézetet kapjon.