Wikipédia

„Artéria” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 145.236.36.145 (vita) szerkesztéséről JSoos szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Ez szerintem igy helyes.
1. sor:
[[Fájl:Arteries, from Diderot's Encyclopedie Wellcome L0018907.jpg|bélyegkép|Az artériák [[18. század]]i ábrázolása]]
[[Fájl:Blutkreislauf.png|bélyegkép|jobbra|[[Vérkeringés]]:<br />'''Vörös'''= oxigéndús vér<br />'''Kék'''= oxigénszegény vér]]
Az '''artériá'''nak '''(ütőér, verőér)''' a [[szív]]től elvezető nagy [[ér (anatómia)|ereket]] nevezzük.<ref>{{cite book|author=Szentágothai-Réthelyi|title= Funkcionális anatómia |publisher=Medicina Kiadó (Budapest)| year=1989|pages=657-741|isbn=963-8154-37-3|language=magyar}}</ref> A főerek (aorta, truncus (arteria) pulmonalis) szívkamrákból indulnak, egyre kisebb erekre, majd hajszálerekre ([[kapillárisok]]ra) oszlanak, ezek a gázcsere és tápanyagátadás után [[véna|vénákká]] egyesülnek, amelyek aztán a pitvarokba futnak. A szív a vért a pitvarokból a kamrákba továbbítja, majd onnan ismét az artériákba pumpálja. A nagy (a testet ellátó, szisztémás) vérkör artériáiban [[oxigén]]ben dús, a kisvérkörben (tüdő- vagy pulmonális vérkör) és a magzati [[köldökzsinór|umbilikális artériákban]] [[szén-dioxid]]ban dús [[vér]] kering.
 
Az artériás rendszer a magasabb nyomású része az emberi [[vérkeringés]]nek. Az [[vérnyomás|artériás vérnyomás]] egy szívciklusban mért legmagasabb értékét nevezzük [[vérnyomás|szisztolés nyomás]]nak, legalacsonyabbat pedig [[vérnyomás|diasztolés nyomás]]nak. A [[vérnyomás]] nem invazív mérésének legelterjedtebb módja a ''(Riva-Rocci)'' módszer.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Artéria”