„Magyar nemesség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
82. sor:
 
A békekötést követően helyreállt a rendi alkotmány, igaz nem teljes egészében, hiszen az ellenállási záradékot, és a szabad királyválasztás jogát nem állították vissza. Az udvar azonban érezhetően fölényben volt a magyar rendekkel szemben, különösen [[III. Károly magyar király|III. Károly]] uralkodása vége felé, erdődy gróf Pálffy IX. Miklós nádor 1732-es halála után egy időre, (III. Károly haláláig) újra üresen állt a nádori méltóság. Károly, mivel a trónöröklés problémássá vált, (csecsemőként meghalt Károly egyetlen fia, Lipót János, s nem volt több férfi Habsburg a családban, s Károllyal ki is hal a Habsburg család férfi ágon) ezért engedményekre kényszerült a magyar rendekkel szemben, hiszen az 1687. évi II. illetve III. törvénycikkek azt mondták ki, hogy a Habsburg család osztrák férfi ágának kihalta után következik a spanyol férfi ág, s annak kihalta esetén száll vissza a szabad királyválasztójog a "''magyar nemzetre''". A spanyol fiág azonban még 1700-ban kihalt, így Károlynak az osztrák női ág örökösödését kellett biztosítania. A magyar rendeknek ez kapóra jött, hiszen így garantálni tudták a rendi jogok megőrzését s fenntartását, pl a nemesség adómentességét (a birodalom osztrák felén, a Lajtántúlon már a nemesség ekkor adózott!). Károly (váratlan) halálakor leánya, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] trónöröklése biztosítottnak látszott, de csak látszott! Ugyanis az európai (nagy)hatalmak egy része (francia, porosz, spanyol, bajor)
nem ismerte el Mária Terézia örökösödését, háborút indítottak a Habsburg örökségért, s ekkor a magyar rendek szerepvállalása óriási jelentőségű volt, hiszen kiálltak Mária Terézia mellett (széles körben ismert a magyar rendek 1741. évi pozsonyi országgyűlésen Mária Terézia segélykérésére adott válasz, a Vitam et sanguinem pro rege nostro Maria Threresia - azaz Életünket és vérünkért királyunkért, Mária Teréziáért). Felismerték ugyanis a helyzetben rejlő lehetőséget, a katonailag, politikailag megrendült birodalom megmentéséért cserébe a rendi jogaik, privilégiumaik megerősítését kérték (az udvartól) Mária Teréziától (meg is kapták). Mária Terézia a birodalom modernizálását is célul kitűző reformok keretében szerette volna a magyar nemességet megadóztatni, kísérletet tettek erre az 1751. évi országgyűlésen, de a magyar rendek heves ellenállása miatt kudarcba fulladt. A magyar nemesség adómentességének legitimitását a katonáskodásra vezette vissza ("a nemesség a vérével adózik"; lásd: felkelő nemesség).
 
Az [[osztrák örökösödési háború]] során kialakult válságos helyzetben a magyar nemesség ''„vitam et sanguinem!”'' közfelkiáltással támogatta [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia királynőt]], aki cserébe továbbra is biztosította a nemesi adómentességet, eltörölte [[III. Károly magyar király|III. Károly király]] néhány, a magyar nemesség érdekeit sértő törvényét, továbbá engedélyezte a magyar nyelvű vezényleti nyelvet.