„EMSZO” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
Literatúró (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
Az EMSZO-nak a vezetői által is felismert hiányossága volt, hogy a munkások mindennapi nehézségéin csak alkalmanként tudott segíteni, megoldatlan volt a rendszeres érdekvédelem. Ezt a szerepet vállalta magára a vezető révén az EMSZO-val is kapcsolatban lévő [[Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete]].
 
A mozgalmi vezetők radikális szociális hangneme tartózkodást váltott ki az egyházi körökben. Ezért a vidéki egyházmegyéknek csak egy részében alakultak EMSZO csoportok. Az EMSZO és a Hivatásszervezet jelentőségét azonban hamar felismerte és ezért munkáját támogatta [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] miniszterelnök. Hasonló okokból heves polémia alakult ki az EMSZO és a keresztényszocialista mozgalom között.
 
Teleki Pál biztatására a [[KALOT]], az EMSZO és a Hivatásszervezet 1940-ben közös frontot hozott létre [[Magyar Szociális Népmozgalom]] névvel.
40. sor:
1944 decemberében a német megszállók valóságos hajtóvadászatot tartottak az EMSZO vezetői ellen. A [[Gestapo]] letartóztatta az öt legfőbb vezetőt, akiket azután [[dachaui koncentrációs tábor|Dachauba]] hurcoltak. A koncentrációs táborból ketten ([[Szalay György]] és [[Tömör Magdolna]]) soha nem tértek vissza.
 
A háború vége felé Debrecenben megalakult [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] 1945 elején - a Moszkvában kötött Fegyverszüneti Egyezmény 15. pontjára hivatkozva - az 529/1945. ME számú rendelettel föloszlatott 25-féle [[fasizmus|fasisztának]] minősített szervezetet, közöttük a valójában egyáltalán nem fasiszta EMSZO-t is (az életben maradt vezetők ekkor még Dachauban voltak!).
 
A [[Kommunizmus|kommunisták]] folyamatos üldözése ellenére több EMSZO csoport, megváltozott névvel, tovább folytatta tevékenységét még több éven át. Freesz József káplánt ezért 1948-tól rendszeresen beidézték az [[Andrássy út 60]]-ba, ahol az [[ÁVO]]-sok rendszeresen bántalmazták (többek között elektrosokkal). Végül ezek nyomán elméje megbomlott és 1951 novemberében elhalálozott.
47. sor:
*Vida István: Szociális irányú katolikus mozgalmak hazánkban (1935-1949). Emlékek és reflexiók. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 1992, 4. kötet
*[[Muzslay István]]: [http://www.tavlatok.hu/49_elottiek/tavlatok45.htm#politika Magyar katolikus szociális mozgalmak a 20. században. Távlatok, 1999. 45. szám]
*[[Varga József]]: [https://web.archive.org/web/20151208050638/http://www.corvinuslibrary.com/tortenelem/vargaj.pdf Bűnös nemzet vagy kényszerű csatlós? Budapest, 1991, - 3.10. fejezet: EMSZO (Egyházközségi Munkásszakosztályok) (pp. 201-204)]
*[[Gergely Jenő (történész)|Gergely Jenő]]: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/katolikus-egyhaz-1/ch05s09.html A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945, Pannonica Kiadó, IV/9. fejezet: Az EMSZO]
*[[Kovács K. Zoltán]]: [http://www.tavlatok.hu/38elottiek/tavlatok07.htm A keresztény társadalomelmélet hatása a magyar közéletben. In: Távlatok, 1989. húsvéti szám]
*[[Hámori Péter]]: [http://ujember.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=17803:a-munk%C3%A1sok-lelkip%C3%A1sztora&Itemid=165 A munkások lelkipásztora. Freesz József vértanúsága. In: Új Ember, 2011.11.06]
*[http://barankovics.hu/keresztenydemokracia-adatbazis/mi-micsoda/emszo-egyhazkozsegi-munkas-szakosztalyok/ EMSZO - Egyházközségi Munkás Szakosztályok szócikk] {{Wayback|url=http://barankovics.hu/keresztenydemokracia-adatbazis/mi-micsoda/emszo-egyhazkozsegi-munkas-szakosztalyok/ |date=20140714193125 }} Barankovics István Alapítvány
*[http://ujlatohatar.com/?page_id=667 Vida István: Az ifjú katolikus népmozgalmak Magyarországon, 1935–1949 (Vázlat és adalékok). In: Új Látóhatár, 1988, 39. évf. 4. sz., pp. 513-531]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/EMSZO