„Vízesés-alatti-barlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
[[Fájl:Vízesés-alatti-barlang2021b.jpg|bélyegkép|262px|<center>A Vízesés-alatti-barlang belseje</center>]]
Az 1967-ben napvilágot látott ''Pilis útikalauz'' című könyvben az van írva, hogy a Nagy-Csikóvár oldalába mélyülő Holdvilág-árok vízesése közelében több üreg figyelhető meg. A vízesés alatt nyíló két üreg valószínűleg mesterséges eredetű.
Az 1971. évi ''[[Archaeologiai Értesítő]]''ben lévő, Erdélyi István által írt tanulmányban szó van arról, hogy a Vörös Meteor TE által felállított létra alatt, az időszakos vízesés alatt egy keskeny „barlang” nyomai figyelhetők meg, amely pár méter hosszú volt néhány évtizede. Ez az üreg emberkéz munkájának eredménye. A közelében található az [[Y-ágú-barlang]] bejárata. A Holdvilág-árok tárói valószínűleg fémbányászat nyomai. Magnezitben gazdag tufa volt az az anyag, amely itt bányászva lett minden bizonnyal a korai középkorban. A tufából iszapolással nyerték ki a magnezitet, majd kohósítással dúsították. Valószínűleg a közelben lévő Kovácsin fel is lett dolgozva az anyag. Az 1951-ben végzett vizsgálat szerint a mágnesvastartalom átlagban 2%, de néhány kis kiterjedésű helyen valószínűleg sokkal több. Az analízis kimutatott nyomokban nikkelt is. Részletesen át kellene vizsgálni, valamint össze kellene hasonlítani a telkibányai és a zalatnai emlékekkel a Holdvilág-árok bányászati emlékeit. Bányatörténeti, kohászattörténeti szempontból lenne legfontosabb a Holdvilág-árokban lévő emlékek további kutatása. A kovácsolás, a kohászat a honfoglalás korában és a koraközépkorban a titkokkal övezett mesterségek közé tartozott. Valószínűleg az sem véletlen, hogy ez az emlékcsoport éppen Kurszán, a szent fejedelem nemzetségének birtokán van.
Az 1974-ben kiadott ''Pilis útikalauz'' című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauz Vízesés-alatti-barlangot említő része. A [[Bertalan Károly]] és [[Schőnviszky László]] által összeállított, 1976-ban megjelent [[Bibliographia spelaeologica hungarica|''Magyar barlangtani bibliográfia'' barlangnévmutatójában]] meg van említve a Pilis hegységben lévő üreg ''Holdvilág-árki-vizesés alatti barlangnyilás'' néven. A barlangnévmutatóban meg van említve 2 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel. Az 1986-ban napvilágot látott ''Magyarország régészeti topográfiája'' című könyvben az van írva, hogy a Holdvilág-árok egyik emlékcsoportja a mesterséges barlangokból áll. Ezek közül az egyik az időszakos vízesés alatt található. Kora középkori fémbányászat nyomainak véli Erdélyi István is a Holdvilág-árokban lévő tárókat (Vízesés-alatti-barlang, [[Y-ágú-barlang]] és [[Weislich-barlang]]).
| |||