„Vízesés-alatti-barlang” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
51. sor:
Az 1974-ben kiadott ''Pilis útikalauz'' című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauz Vízesés-alatti-barlangot említő része. A [[Bertalan Károly]] és [[Schőnviszky László]] által összeállított, 1976-ban megjelent [[Bibliographia spelaeologica hungarica|''Magyar barlangtani bibliográfia'' barlangnévmutatójában]] meg van említve a Pilis hegységben lévő üreg ''Holdvilág-árki-vizesés alatti barlangnyilás'' néven. A barlangnévmutatóban meg van említve 2 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak az üreggel.
 
Az 1980. évi [[Beszámoló a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tevékenységéről|''MKBT Beszámoló''ban]] megjelent a Békásmegyeri Barlangkutató Csoport 1980. évi jelentése, amely szerint a csoport tagjai eddigi munkájuk során a Holdvilág-árok vízesése mögött lévő mesterséges üreg feltárásával együtt a környéket részletesen átvizsgálták azért, mert talán részben választ adhatnak a felszínen található, esetleges korai emberi tevékenység nyomai a csoport által feltárás alatt lévő mesterséges üreg néhány megválaszolatlan kérdésére (pl. mikor, kik, miért alakították ki és miért a vízesés mögött). A Vízesés-alatti-barlangtól balra 8 m-re derék magasságban valószínűleg egy sírjelet talált a csoport, amely nagyon lekopott. A jel mellett, attól 80 cm-re van egy kereszt, amely a szakkönyvek szerint fejedelmi nagyságot jelez.
 
Az 1986-ban napvilágot látott ''Magyarország régészeti topográfiája'' című könyvben az van írva, hogy a Holdvilág-árok egyik emlékcsoportja a mesterséges barlangokból áll. Ezek közül az egyik az időszakos vízesés alatt található. Kora középkori fémbányászat nyomainak véli Erdélyi István is a Holdvilág-árokban lévő tárókat (Vízesés-alatti-barlang, [[Y-ágú-barlang]] és [[Weislich-barlang]]).