„Jana (folyó)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(→‎Földrajz: Link.)
 
A folyó felső szakaszán, a Jana-felföldön széles, mély völgyben halad. ''Adicsa'' nevű mellékfolyójának betorkollása után völgye 10 km-re is kiszélesedik, medre mellékágakra bomlik. Lejjebb a Kular-hegység északi szélén folyik keresztül, itt a folyó völgye elkeskenyedik, medrében zúgók jelennek meg, partján helyenként 250–300 m-es sziklafalak magasodnak. Alsó szakaszán a [[Jana–Ingyigirka-alföld]]ön folyik végig, itt rendkívül kanyargóssá válik, mellékágakra szakadozik és [[deltatorkolat]]tal ömlik a [[Laptyev-tenger]] délkeleti részét képező, sekély vízű Jana-öbölbe. A delta 140 km-rel a torkolat előtt, a Szomadon (Szamadon) nevű mellékág leválásával kezdődik, mely maga is önálló deltát képez. A folyó vízgyűjtő területének északi része tundra, ahol sok ezer kisebb-nagyobb tó található.
 
Mivel a vízgyűjtő területen télen viszonylag kevés a csapadék, a Jana tavaszi áradásai nem olyan erősek, mint amilyenek Kelet-Szibéria többi nagy folyóin. Legnagyobb részben a nyári esők vizei táplálják, júniustól szeptemberig vonul le az éves vízmennyiség mintegy 96%-a. Október elejétől június elejéig a folyó befagy, alsó szakaszán sok helyen fenékig. A Jana Verhojanszkig[[Verhojanszk]]ig hajózható.
 
Legfontosabb mellékfolyói jobbról az [[Adicsa]], balról a Bitantaj.