„Fazekas Mihály” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A01:36D:112:2836:4DCB:6005:59E1:3E8D (vita) szerkesztéséről Burumbátor szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
35. sor:
[[1788]]-tól [[II. József magyar király|II. József császár]] seregében a török elleni háborúban harcolt. [[1789]]-ben előléptették tisztnek és hadnagyként folytatta a háborút. [[1790]]-ben ezrede kisegítő erőként volt jelen [[Moldva|Moldvában]] az osztrák−török−orosz háborúban. 1793−96-ban részt vett a francia háborúban, s a napóleoni hadjáratok során eljutott [[Franciaország]]ba, [[Dél-Németalföld]]re, [[Hollandia|Hollandiába]], [[Német-római Birodalom|Németországba]]. [[1796]]-ban ismét előléptették, ezúttal főhadnaggyá, de erről a tisztségről nem sokkal később lemondott.
Ugyanebben az évben visszatért szülővárosába, [[Debrecen]]be. Visszavonultan élt, kertészkedett, gazdálkodott, emellett verseket írt, és mint városi és kollégiumi pénztárnok hivatalnokoskodott. Megírta a ''Lúdas Matyi'' első változatát, majd később átdolgozta és kiadta [[Bécs]]ben. Különösen szerette a [[botanika|botanikát]]. A füvészetre [[Földi János (orvos)|Földi János]] és sógora [[Diószegi Sámuel]] buzdították. 1807-ben jelent meg a sógorával, Diószegi Sámuellel együtt írt Magyar Füvészkönyv, az első magyar nyelvű tudományos botanikai rendszerezés és növény-
[[1806]]-tól a városi közélet aktív tagja, a kollégium s a város pénztárosa, esküdt, majd a polgárság kapitányává választják. 1808-tól a debreceni református egyház megbízásából intézi az 1802-ben leégett gótikus templom helyén épülő Nagytemplom építkezési munkálatait, amelynek egyik irányítójává, gondnokává is megválasztották. A debreceni körnek is tagja volt; [[Csokonai Vitéz Mihály]] csaknem mindennapos volt Fazekas házánál, és [[Kazinczy Ferenc]]cel is jó barátságban volt, leveleztek is. Kazinczy, Csokonai munkáinak kiadásánál Fazekast választotta maga mellé szerkesztőtársnak; az ebből keletkezett [[Árkádia-per]]ben, amely a [[Hazai és Külföldi Tudósítások]]ban évekig tartott, a debreceni közvéleményt Fazekas képviselte, s ő harcolt a lapban Kazinczy ellen, habár névtelenül. Fábián Gábor szerint a ''Mondolat'' megírásában is volt része. [[1819]]-ben indította és haláláig szerkesztette a ''Debreceni Magyar Kalendáriumot''. Prózafordításokat, tudománynépszerűsítő cikkeket közölt, és verseket is írt a Kalendárium számára. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, a katonaság okozta csúzos bántalmakhoz még makacs gyomorbaj is járult. Végül 1828-ban súlyos tüdőbajban hunyt el [[Debrecen]]ben.
| |||